Kóborkutya-ügy

Országszerte nagy port kavart a bukaresti ügy. Mint ismeretes, néhány napja kóbor kutyák haraptak halálra egy kisgyereket. Azóta valóságos hadjárat indult az állatok ellen. A hét végén Marosvásárhelyen ebkiállítást szerveztek, ahol alkalmunk volt elbeszélgetni olyanokkal, akik kutyákkal, ebtenyésztéssel foglalkoznak.

Állatvédők tüntetése (Fotó: Facebook)

Országszerte nagy port kavart a bukaresti ügy. Mint ismeretes, néhány napja kóbor kutyák haraptak halálra egy kisgyereket. Azóta valóságos hadjárat indult az állatok ellen. A hét végén Marosvásárhelyen ebkiállítást szerveztek, ahol alkalmunk volt elbeszélgetni olyanokkal, akik kutyákkal, ebtenyésztéssel foglalkoznak.

Espen Engh norvég nemzetközi bíró elmondta, az északi országban nincs „kóborkutya-ügy”. Egyrészt a hosszú és hideg tél megoldja ezt a kérdést, mert a gazdátlanul maradt ebek egyszerűen megfagynak. Másrészt azért nem, mert az ebtartás hagyományaihoz tartozik az is, hogy aki kutyát tart, felelősséggel gondozza. Igen szigorú törvények is szabályozzák ezt, és minden esetben a gazdát teszik felelőssé, ha bármilyen szerencsétlen esetet okoz a kutya. E jogszabály például azt is előírja, hogy hét igen veszélyes – harci kutya – fajtát nem szabad tartani az országban. Az ebtenyésztők egyesületei pedig arra kötelezik a gazdákat, hogy csipeket helyezzenek a kutyák fülére, ha elkóborol az állat, akkor a tárolt adatok alapján könnyen megtalálható, felelősségre vonható a gazdája. Extrém kihágás esetén akár börtönbüntetéssel is sújtják azt, akinek a kutyája testi sérüléseket, netán halálesetet okoz.

Lokodi Csaba-Zsolt, a Maros Megyei Ebtenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, hisztériakeltéssel nem lehet egy olyan gondot rendezni, amelyre már 20 évvel ezelőtt megoldást kellett volna találni országos és helyi szinten. Most a felelősséget egyik hivatal áthárítja a másikra, holott azt se feledjük el, hogy a jelenlegi államelnök Bukarest főpolgármestereként kellett volna rendezze a kóborkutya-ügyet.

Lokodi Csaba-Zsolt szerint kormánytámogatást kellene adni a nagyobb településeknek kutyamenhelyek létesítésére és bővítésére, az ivartalanítási kampányok, az örökbefogadás támogatására. Ezekre uniós kiírások is vannak, amelyekre az állatvédő egyesületek a helyi önkormányzattal közösen pályázhatnak. Sajnos, az országban visszaélések történtek. Craiován például egy finn egyesület finanszírozott egy helyi szervezetet, amely felvállalta a sterilizálást, azonban a pénzt másra költötték. Az egyesület elnöke szerint a jelenlegi helyzetben – megfelelő szabályokkal és eljárással – legalább 10 év kell ahhoz, hogy eltűnjenek az utcákról a kóbor kutyák. Sajnos ezek jelenléte tükrözi a civilizációs fokot is. Indiában rengeteg van, a Balkánon már kevesebb, s ahogy haladunk nyugat felé, létszámuk csökken. Lokodi szerint elsősorban oktatással, neveléssel kellene foglalkozni, azonban ez nem az ebtenyésztők egyesületének feladata kell legyen.

A megyei ebtenyésztők egyesülete – a hét végi kiállításon is – adományt gyűjtött, amelyből kutyaeledelt vásároltak a menhelynek, ugyanakkor folyamatosan népszerűsítik az örökbefogadási lehetőséget – ennyit tehetnek és tesznek is – hangsúlyozta az elnök.

Dorin Florea polgármester sem kerülte meg a témát. Elmondta, Marosvásárhelyen is rengeteg vita volt a kóbor kutyákról, mindezek ellenére sikerült példásan rendezni a kérdést. Megépült a kutyamenhely, ahol állatorvosi felügyelet is van, és egy németországi egyesülettel kötött szerződés alapján a külföldiek támogatják az ivartalanítást, kéthavonta több kutyának is németországi gazdát keresnek.

A képviselőház elfogadta a kutyaeutanáziát lehetővé tevő törvényt

A képviselőház a keddi, végső szavazáson elfogadta a kutyaeutanáziát lehetővé tevő törvényt. Az ügyben az alsóház volt a döntő szerv.

A törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az utcákról összegyűjtött kutyákat eutanáziában részesítsék, ha a menhelyre kerülésüket követő 14 napon belül nem viszi őket haza senki, 266 igen, 23 nem szavazattal és 20 tartózkodással fogadta el döntő szervként az alsóház.

A végső szavazáson több olyan civil szervezet képviselői is jelen voltak, melyek ellenzik a kóbor kutyák eutanáziáját.

Az alsóház plénuma kedd délelőtt elfogadta a kóbor kutyákra vonatkozó törvény módosító javaslatát, amely előírja, hogy az utcáról összeszedett ebeket 14 napig kell a kutyamenhelyeken tartani, és ezután, ha nem viszi őket haza senki, elaltatják őket, azonban elhalasztható az eutanázia.

A módosító javaslatot szavazati többséggel fogadták el a képviselők, miután a PDL, a PSD és a PNL képviselői kijelentették, támogatják a bizottságok által elfogadott javaslatot.