Kivételek a javak és jövedelmek bírósági végrehajtása alól
Ahogy már említettük a bírósági végrehajtás elindításának bemutatásakor, a végrehajtás a polgári per utolsó szakaszát képezi.
Ahogy már említettük a bírósági végrehajtás elindításának bemutatásakor, a végrehajtás a polgári per utolsó szakaszát képezi, amelyen belül az egyik fél (hitelező) érvényesítheti a végrehajtható okiratba foglalt jogait a másik fél (adós) vagyonának megszorításával.
A polgári eljárási törvénykönyv előírásai értelmében a végrehajtás tárgyát az adós mindazon javai és jövedelme képezhetik, amelyek nem kivételezettek a végrehajtás alól és ugyanakkor amennyiben ezek szükségesek a hitelező jogainak érvényesítéséhez.
A végrehajtás tárgyával kapcsolatosan fontos tudni, hogy ennek meghatározása különbözik annak függvényében, hogy a végrehajtás közvetlen vagy közvetett jellegű.
Míg a közvetlen végrehajtás tárgyát csak azok a javak képezhetik, melyek egy bírósági határozatban vagy más végrehajtható okiratba vannak foglalva (például egy ingatlan átadása), a közvetlen végrehajtás tárgyát az adós mindazon ingó és ingatlan javai képezhetik, melyek ennek tulajdonában vannak és a hitelező jogainak érvényesítéséhez szükségesek. Ez azzal magyarázható, hogy a közvetlen végrehajtás az adós javainak értékesítésével, valamint a jövedelmeinek letiltásával valósulhat meg.
Elvileg az adós valamennyi vagyontárgyával felel kötelezettségei teljesítéséért. Ellenben az adós védelme érdekében egyes tárgyak mentesek a végrehajtás alól.
A végrehajtás alól kivételezett javak két fő csoportba sorolhatóak: az állam köztulajdonába tartozó javak és a természetes személyek tulajdonát képező javak.
Az alkotmány az állami valamint a területi-közigazgatási hatóságok köztulajdonának sérthetetlenségét írja elő. Ez a szabály a végrehajtásra nézve a fenti csoportba sorolható javak mentesítését jelenti. Ellenben az állam, illetve a területi-közigazgatási hatóságok magántulajdonát képező javak nem részesülnek ebben a mentesítésben.
A természetes személyekre nézve a polgári eljárási törvénykönyv nem csak a végrehajtás alól mentesített javakat szabályozza, hanem az adós jövedelmének végrehajthatóságát, valamint végrehajtható hányadát is előírja.
A végrehajtás alól a következő javak kivételezettek:
– az adós és családja személyes használatát szolgáló valamint a háztartáshoz szükséges tárgyak,
– az adósnak és családjának szükséges élelmiszerek két hónapra (amennyiben az adós kizárólag mezőgazdasággal foglalkozik, akkor a következő termésig),
– az adósnak és családjának szükséges fűtőanyag három téli hónapra, valamint más, törvény által mentesített javak.
Ugyanakkor vannak olyan javak is, amelyeket csak bizonyos körülmények között lehet végrehajtani. Ilyenek az adós olyan jellegű tárgyai, melyek szakmája gyakorlásához szükségeltetnek. Ezek a javak csakis akkor képezhetik a végrehajtás tárgyát, amennyiben nem lennének más végrehajtható javak és ha ezek végrehajtása sajátos fontossággal bíró tartozások érdekében történik (mind például eltartási díj, bér, haszonbér vagy más ilyen jellegű kötelezettségek).
Az adós jövedelmének végrehajtásával kapcsolatosan is vannak bizonyos törvényi megszorítások. Fizetésének, nyugdíjának, valamint más rendszeres jövedelmének csak egy meghatározott részét lehet végrehajtani, olyan hányadot, amely annak függvényében hajtandó végre, hogy milyen jellegű kötelezettségről van szó. A törvényi előírások által megszabott maximális hányadok a következők:
– a nettó havi jövedelmének 1/2 része az eltartási valamint a gyerektartási díjak kifizetésére,
– a nettó havi jövedelmének 1/3 része a többi tartozási esetében.
Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy mindazoknak az adósoknak az esetében, akiknek a jövedelme szükséges saját maga eltartása érdekében és ez nem éri el a minimálbér szintjét, a végrehajtható hányad (a fenti számítást használva) csakis jövedelmének felét meghaladó összegre számítható.
Abban az esetben, amikor az adós jövedelmére nézve több végrehajtás gyakorlódik, a nettó havi jövedelméből végrehajtott összegek nem haladhatják meg összesen annak 1/2-ét.
Bizonyos jövedelmeket illetően a törvény előír egy részleges tilalmat a végrehajtásra, mint például: az ideiglenes munkaképtelenségért kapott jutalék, a munkaszerződés felbontásáért járó jutalék, valamint a munkanélküliek által kapott pótlék. Ezek a jövedelmek csakis akkor képezhetik a végrehajtás tárgyát, ha az adós kötelezettségét eltartási díj, valamint halálesetért, illetve testi sértésért járó kártérítés képezi. Ebben az esetben a végrehajtás az említett jövedelmi kategóriák felére vonatkozhat.
Még megemlítjük, hogy vannak olyan jellegű jövedelmek is, amelyek egyáltalán nem hajthatók végre, ilyenek a következők: az állami családi pótlék, a gyerekeknek járó pótlék, a beteg gyerekek ápolásáért járó pótlék, a gyereknevelési pótlék, az elhalálozáskor kapott pótlék, az állami ösztöndíjak, valamint más ilyen sajátos jellegű jövedelmek.
A törvény semmisnek nyilvánítja mindazokat a végrehajtásokat, amelyek a fenti szabályokat figyelmen kívül hagynák.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
