Kincsünk: a szó
2011-08-19 12:54:22
- Kuti Márta
Az Európában beszélt nyelvek közül a baszk a legkülönösebb. Nyilván Baszkföldön beszélik. A baszkokról leginkább hírekben hallunk, s annak alapján felületesen az a benyomásunk, hogy csak a terrorizmusra alkalmasak. Holott a terroristák létszáma oly szerény része a baszk népnek, hogy ők maguk sem túl büszkék létezésükre.
Az Európában beszélt nyelvek közül a baszk a legkülönösebb. Nyilván Baszkföldön beszélik. A baszkokról leginkább hírekben hallunk, s annak alapján felületesen az a benyomásunk, hogy csak a terrorizmusra alkalmasak. Holott a terroristák létszáma oly szerény része a baszk népnek, hogy ők maguk sem túl büszkék létezésükre.
A baszkok a Nyugati-Pireneusok két oldalán élnek, többségük a déli spanyol oldalon, kevesebben francia baszkföldön. Lélekszámuk 2,2 millió, Spanyolország lakosságának 5,5%-a. Katolikus vallásúak. A baszk nép eredete ismeretlen, nyelve egyetlen mai nyelvhez sem hasonlítható, ismeretlen eredetű, toldalékoló nyelv. Az egybehangzó tárgyi kutatások túlnyomó része szerint egyetlen, jelenleg élő nyelvvel sem áll rokonságban. Az egész kontinens egyedüli izolált nyelve, ugyanis Európa valamennyi más nyelve vagy az indoeurópai, vagy az uráli, vagy a török, vagy a sémi-hámi nyelvek családjába tartozik.
A több mint kétmillióból a nyelvet beszélők Baszkföldön (Euskal Herria), a spanyol-francia határvidék Atlanti-parti részén körülbelül 700 ezren élnek, ebből 500 ezer Spanyolországban, a többi Franciaországban. A világ többi területén – akár Európában, de Amerikában is – jelentős számban, megközelítőleg százezren beszélnek baszk nyelven. Tehát a világon körülbelül 800 000 ember beszél baszkul, és egymillió körüli lehet a nyelvet tudók száma.
A nép és a nyelv elnevezése a latin Vasco, Vascones > spanyol vasco szóból származik, gyaníthatóan a francia basque közvetítésével. A népnév etimológiailag valószínűleg az eusk- szótővel áll összefüggésben. A baszkok önelnevezése euskaldu, azaz ’baszkul beszélők’, a nyelv önelnevezéséből származik.
A baszkot egykor jóval nagyobb területen beszélték, és ez a terület egybeesik a cromagnoni vadászok festett barlangjainak elhelyezkedésével. Lehetséges, hogy a baszk nyelv az első modern emberek hagyatéka, akik elkergették a neandervölgyieket, s szétrajzottak Eurázsiában? Lehetséges, hogy a baszkot beszélők valójában a mezolitikum embereinek leszármazottai, akiket körülvettek az indoeurópai nyelveket beszélő, neolitikus ősöktől származó szomszédaik? Ez az elmélet még bizonyításra vár.
A nyelv egyik korai formája talán az aquitániai, amely 500 személy- és istennévben maradt fenn latin sírfeliratok és avató- vagy szentelőkövek (például adott istenségnek, szentnek szentelt templom vagy építmény) feliratain. Valószínűnek az tűnik, hogy a baszkok az i. e. VI-IV. században telepedtek le az Ibériai-félsziget északnyugati területein mai lakóhe-lyükre. A baszkokat sem a rómaiak, sem a spanyol államot megalapító gótok, sem a mórok, sem a frankok nem tudták teljes mértékben meghódítani és kolonizálni. Az iszlám hódítás korában itt találtak menedéket a menekülő keresztények. A történelem folyamán csak a XI. században létezett jól megszervezett baszk állam Nagy Sancho navarrai király idején. Később Kasztília és Aragónia befolyása alá kerültek.
A középkorban a vidéki, íratlan baszk nyelv csak nehezen tudott érvényesülni a feltörekvő újlatin írott és kultúrnyelvekkel (pl. a navarraival és az okcitánnal) szemben. A 10. századtól a baszkot délen kiszorította a folyamatosan terjedő spanyol, ma azonban mégis nagyjából azonos a 16. századival a földrajzi elterjedése, bár az utóbbi két évszázadban keményen kellett küzdenie a továbbéléséért.
Az első anyanyelvű baszk könyv csak a XVII. században jelent meg. Navarra, az egykori baszk királyság névadója és területileg ma is a történelmi baszk területek legnagyobb tartománya, a századok során jórészt elspanyolosodott. A tartomány megközelítőleg félmillió lakosából elsősorban a mai Baszkfölddel szomszédos északi vidéken él több tízezer baszk anyanyelvű. Ezt senki sem tudta elvenni tőlük.
A középkorban a baszk nyelv fokozatosan visszaszorult az anyanyelvű irodalom, az egységesen elfogadott nyelvtani szabályok és az anyanyelvű iskolahálózat hiánya miatt. A XIX. század végén jött létre az Euzko Alderdi Jatelea, a Baszk Nacionalista Párt, amely fokozatosan a baszk provinciák egyik legjelentősebb pártja lett. Kezdetben országuk függetlenségét békés eszközökkel kívánták elérni, az első fegyveres baszk nemzeti csoportok csak 1923 és 1930 között jöttek létre. A köztársasági Spanyolország alkotmányának köszönhetően 1936-ban létrejött a mai Baszkföld jogelődje, a Baszk Autonóm Tartomány, mely akkor még magába foglalta a mai Navarrát is. A spanyol polgárháború idején a baszkok a köztársaságot támogatták, és ezért Baszkföldön különösen kegyetlen volt a megtorlás. Az ősi baszk fővárost, a Picasso megörökítette Guernicát lebombázták a németek. Franco győzelme után a bosszúállás időszaka következett. Becslések szerint több mint 21 000 embert gyilkoltak meg. Az ősi kiváltságokat (fueros) és a független státus maradványait is eltörölték.
Koldo Mitxelena (másként Luis Michelena) 1968-ban elkezdte a helyesírás alapjainak lefektetését, ez elősegítette az euskara batua, azaz a baszk nyelv standard változatának meghonosítását, a folyamat máig sem záródott le teljesen. Spanyolország 1975 óta tartó demokratizálása és különösen az ennek keretében megalkotott 1978-as alkotmány szellemében – mely a baszknak Bizkaia, Guipúzcoa, Álava provinciákban valamint Navarra egyes részein a spanyol mellett hivatalos státust biztosít – a helyi média is használja a nyelvet, ami kedvező feltételeket teremt a nyelv további spanyolországi fejlődésének. A baszkok erős etnikai és nyelvi tudata, tudatos nyelvpolitikai lépéseik bizonyára lényegesen hozzájárulnak rendkívüli nyelvük hosszú távú fennmaradásához, bár kevesebb mint egymillióan beszélik.
