Kiéleződött a török-német viszony
Az elmúlt hónapokban kiéleződött a török-német viszony és a német városok illetékesei megakadályozzák, hogy a török politikusok Németországban kampányoljanak az április 16-i, török alkotmánymódosításról, az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás előtt.
Az elmúlt hónapokban kiéleződött a török-német viszony és a német városok illetékesei megakadályozzák, hogy a török politikusok Németországban kampányoljanak az április 16-i, török alkotmánymódosításról, az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás előtt – jelentette ki Egeresi Zoltán Törökország szakértő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
A kutató szerint a nyugat-európai kampányolás azért volna fontos a török politikusoknak, különösen a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) politikusainak, mert a diaszpóra körében az AKP dominál, vagyis akár el is dönthetik a referendumot a külföldi szavazatok.
Az igenek győzelme pedig bebetonozná Recep Tayyip Erdogan hatalmát, hiszen megszűnne a miniszterelnöki tisztség és ő válna a végrehajtó hatalom fejévé – tette hozzá.
A kapcsolatok erjedése már február elején megkezdődött, amikor kiderült, hogy a Törökország által Németországba küldött imámok egy része azon csoportok ellen kémkedett, amelyekkel a török vezetés a tavalyi puccskísérlet kirobbantását vádolja. Fokozta a feszültséget egy német lapnak tudósító német-török kettős állampolgár újságíró letartóztatása, akit a törökök terrorista propagandával vádolnak. Annál is inkább, mert az EU szerint a török törvények rendkívül tágan értelmezik a terrorizmus fogalmát – fűzte hozzá.
Az európai országok, különösen Ausztria, Hollandia és Németország nem nézik jó szemmel, ha hozzájuk exportálják a török belpolitikát, mert ez feszültségeket idéz elő a náluk élő török kisebbségek körében – mondta.
A közvéleménykutatások szerint egyébként jelenleg döntetlenre áll az igenek és a nemek aránya – közölte Egeresi Zoltán. (MTI)
