Kiéleződött az orosz–nyugati ellentét
Ismét kiéleződött Szíria ügyében az Oroszország és a Nyugat között feszülő ellentét, ezúttal a Damaszkusz környéki feltételezett vegyifegyver-támadás miatt.
Ismét kiéleződött Szíria ügyében az Oroszország és a Nyugat között feszülő ellentét, ezúttal a Damaszkusz környéki feltételezett vegyifegyver-támadás miatt. Moszkva hétfőn „rendkívül súlyos következményekre” figyelmeztette az Egyesült Államokat arra az esetre, ha a szíriai rezsim elleni katonai beavatkozás mellett döntene.
Miközben Washington, Párizs és London a szíriai kormányt tartja az augusztus 21-én elkövetett állítólagos gáztámadás elkövetőjének és válaszul katonai beavatkozást fontolgat, addig Moszkva szerint a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelők okolhatók a tragédiáért.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap este telefonon beszélt amerikai hivatali kollégájával a szíriai válságról. Az orosz diplomácia vezetője felhívta John Kerry figyelmét arra, milyen rendkívül súlyos következményekkel járna a Közel-Keletre és Észak-Afrikára nézve egy esetleges katonai beavatkozás.
Oroszország 2003-ban határozottan ellenezte az iraki intervenciót, amelynek keretében az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezette katonai akcióval megdöntötték Szaddám Huszein iraki diktátor hatalmát. A beavatkozást a nemzetközi koalíciós erők arra hivatkozva indították, hogy Bagdad tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, de később a helyszínen erre nem találtak bizonyítékot.
2011-ben Moszkva utat nyitott a nyugati hatalmaknak a Líbia feletti légtérzár megteremtéséhez azáltal, hogy az ENSZ-ben a kérdést eldöntő szavazáson (Kínával együtt) nem élt vétójogával, csak tartózkodott. Oroszországot azonban ezután felmérgesítette az, hogy ugyanezzel a határozattal igazolta a Nyugat az oroszokkal szövetségben álló Moammer Kadhafi akkori líbiai vezető katonai állásainak bombázását.
„A történelem ismétli önmagát, a nyugati országok nagyon hasonló módon viselkednek” – mutatott rá Alekszandr Filonyik, az orosz tudományos akadémia keleti tanulmányok intézetének elemzője az esetleges szíriai beavatkozás várható fejleményeivel kapcsolatban.
William Hague brit külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) egyöntetű támogatása nélkül is lehetséges választ adni a szíriai vegyifegyver-támadásra. Filonyik szerint, ha a nyugati országok az ENSZ BT felhatalmazása nélkül alkalmaznának erőt a szíriai rezsim ellen, „az nagyon súlyos következményeket vonna maga után az orosz–amerikai viszonyban”. „Az aláásná a nemzetközi közösség működésének alapjait, és érintené az orosz–nyugati viszony minden aspektusát, beleértve a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozására hivatott egyezményeket is” – tette hozzá a szakértő.
