Kiegészítés a Marosvásárhelyi Városi, majd Tartományi, a mai Maros Megyei Könyvtár 100 éves történetéhez (6. rész)

Már 55. éve örömmel tölt el, hogy annak idején dr. Bernády György városépítő polgármester könyvtárnak is helyet adott a palota építésekor, és az akkori legmodernebb szinten építtette, rendeztette be azt. A könyvtár szervezésével is törődve dr. Molnár Gábor személyében kiválasztotta a legmegfelelőbb, nagy műveltségű, könyvet szerető és ismerő embert a megszervezésére, beindítására. Mivel az évfordulós ünnepségen e két jeles férfiúnak csak a neve hangzott el, az utánuk következő  könyvtárigazgatóknak és beosztottaknak azonban még a  neve sem, ezzel a sorozattal szeretném pótolni a hiányt a készülő Maros Megyei Életrajzi Lexikon (MMÉL) adatai alapján. Az igazgatók felsorolását követően a könyvtárosokról szóló utolsó rész következik. 

Nagy Aranka, 

szül. Kovács Aranka

1935 – 2000

Tanár, könyvtáros. A szászrégeni tanítóképző után a kolozsvári Bolyai TE pedagógia-lélektan szakán végzett (1957). Galócáson az általános iskolában tanított (1957-58), majd  a Megyei Könyvtár főkönyvtárosa, az olvasószolgálat, majd a gyermek- és ifjúsági könyvtár osztályvezetője volt (1958-90). Fő érdeklődési területe az olvasás neveléslélektana, az olvasás művészete, a könyvek leírása, osztályozása és elhelyezése a gyermek- és iskolai könyvtárban. Író-olvasó találkozókat, irodalmi-könyvtári vetélkedőket stb. szervezett. Tanulmányait, cikkeit a Könyvtáros, Művelődés, Curielul bibliotecilor, Vörös Zászló lapok közölték.

Szőcs Mária

szül. Albert 

1942–2003 

Könyvtáros, Szőcs Kálmán költő, szerkesztő felesége. A középiskolát Erdőszentgyörgyön végezte (1960), majd a kolozsvári BBTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1965). 1967-től a Maros Tartományi / Megyei Könyvtár könyvtárosa betegnyugdíjazásáig (1996).

Héjja Ilona

Szül. Tarcsi 

1943 – 1997

Könyvtáros. A kolozsvári BBTE magyar . nyelv és irodalom szakán (1966) végzett. Bözödön tanított, majd 1968-1997 között a Megyei Könyvtár munkatársa volt, aki az olvasók szolgálatában példamutató 28 évet töltve. Az EMKE könyvtári szakosztályának megyei elnöke, a Romániai Magyar  Könyvtárosok Egyesületének tagja volt.  

Lázár Színi Karola 

1929 – 2000

Tanár, orvostörténész, könyvtáros. Gyergyószentmiklóson érettségizett (1948), a Bolyai Tudományegyetem filológia karán szerzett tanári oklevelet magyar nyelv és irodalom szakon (1952). Tanított Nagybányán (1952-56), Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban (1956-57), tanársegéd és tudományos kutató a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostörténeti Tanszékén, majd kabinetfőnök (1957. jan. 14 – ’76). 1976-80 között a Megyei Könyvtár gyermekrészlegének munkatársa, majd a Teleki-Bolyai Könyvtárban dolgozott (1980-84). Kutatási területe az orvosi lingvisztika, orvostörténet, különösképpen a XVIII. századi erdélyi gyógyszerészet. Spielmann József munkatársaival közösen hozott nyilvánosságra új adatokat Lencsés Györgyről, a magyar Ars Medica szerzőjéről (1970-76). Szabó T. Attila irányításával kapcsolódott be a magyar orvosi szakkifejezések feldolgozásába. Fontosabb tanulmányai: A magyar orvosi szókincs fejlődésének kezdete (1977), Anatómiai és kórtani műszavak belső struktúrája a XVI. századi Ars Medicában (1981-82). Ismertette Osualdus de Lesco Biga Salutis című művének 1497-ből származó ősnyomtatványát a Teleki Tékából (1983), népszerűsítő írásaiban orvostörténeti kutatásokról tájékoztatott, felelevenítette a gyógyító Árva Bethlen Kata, Fugulyán Katalin emlékét, rámutatott több orvosi kifejezés eredetére. Részt vett több orvostörténeti értekezleten. Írásait a Revista medicală – Orvosi Szemle, Farmacia, Horus (Orvosi Hetilap), Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie (Stuttgart), NyIrK, Orvostörténeti Közlemények, Gyógyszerészet, Orvosi Hetilap, Pagina di Storia della Medicina, Korunk, Vörös Zászló, Dolgozó Nő, Magyar Nyelvőr, Művelődés, Természet Világa közölte. Az EME újraindulása után (1990) részt vett az orvostudományi szakosztály tevékenységében, megalakította a Mátyus Istvánról elnevezett szakcsoportot. Fő művei: Adalék az „országos szemorvosok” működéséhez Erdélyben (1821-1854), Spielmann József orvostörténész emlékkönyve, és több tanulmány társszerzője.

Frum Gabriela

1953 – 2007

Tanár, könyvtáros. A Marosvásárhelyi 4. Számú Líceumban érettségizett (1972), a kolozsvári BBTE francia-román nyelv szakán végzett (1981). A véglegesítő vizsga után a Maros Megyei Könyvtárban könyvtáros, a gyermekrészleg munkatársa (1976. febr. 1 – 1992. okt. 15.). Később francia nyelvet tanított helyettesítő tanárként a Mihai Eminescu Líceumban (1992-93), a Bolyai Farkas Líceumban (1993-94) és a kereskedelmi iskolaközpontban haláláig (1994-2007). 

Ispas Elena

1948 – 2001 

Könyvtáros, amatőr festő. A kolozsvári BBTE filológia szakán tanári oklevelet szerzett. Pályáját tanárként kezdte szülőfalujában, Mezőpagocsán (1967-79), majd a Megyei Könyvtár munkatársa volt haláláig (1979-2001). Tagja volt az Amatőr Képzőművészek Egyesületének. Virágcsendéleteket festett, három egyéni kiállítása volt Marosvásárhelyen (1997-2001). Tanulmányát a Bibliotheca Marisiana, a Maros Megyei Könyvtár szaklapja közölte.

Fontu Petre

1941 – 1990

Tanár, rádiószerkesztő, könyvtáros. Tanulmányait szülőfalujában, Mittyén kezdte, Naszódon folytatta és a kolozsvári egyetem filológia karán fejezte be (1964). A nyárádtői általános iskolában volt román nyelv- és irodalomtanár (1964-67), a Marosvásárhelyi Rádió riportere, szerkesztője, a művelődési osztály rovatvezetője (1968-85; 1989-90), majd könyvtáros-osztályvezető a Megyei Könyvtárban (1985-89). Az 1989-es változások után visszatért az újraindult rádióhoz.

Cosma Ana

1941 – 2001

Tanár, könyvtáros. Szülőfalujában, Höltövényben, Brassóban az Unirea líceumban, majd Bukarestben a 25-ös számú leánygimnáziumban (1955-57) tanult, s román nyelv és irodalom szakon végzett Bukarestben (1958-63). A höltövényi általános iskolában nevelő (1957-1958), Erzsébetvároson román irodalom- és nyelvtanár volt (1963-77). Férje, Anton Cosma irodalomtörténész a Vatra c. lap szerkesztője lett, a család Marosvásárhelyre költözött (1981-). A Megyei Könyvtárban az olvasószolgálatnál, majd mint bibliográfus dolgozott. Jelentős bibliográfiai tevékenységet fejtett ki nyugdíjazásáig (1985. szept. 15 – 1999. jún.). Cikkei a helyi román napilapban jelentek meg. 

 

Fülöp Mária