Kiegészítés a Marosvásárhelyi Városi, majd Tartományi, a mai Maros Megyei Könyvtár 100 éves történetéhez (4. rész)
Már 55. éve örömmel tölt el, hogy annak idején dr. Bernády György városépítő polgármester könyvtárnak is helyet adott a palota építésekor, és az akkori legmodernebb szinten építette, rendeztette be azt.
Már 55. éve örömmel tölt el, hogy annak idején dr. Bernády György városépítő polgármester könyvtárnak is helyet adott a palota építésekor, és az akkori legmodernebb szinten építette, rendeztette be azt. A könyvtár szervezésével is törődve dr. Molnár Gábor személyében kiválasztotta a legmegfelelőbb, nagy műveltségű, könyvet szerető és ismerő embert a megszervezésére, beindítására. Mivel az évfordulós ünnepségen e két jeles férfiúnak csak a neve hangzott el, az utánuk következő könyvtárigazgatóknak és beosztottaknak azonban még a neve sem, ezzel a sorozattal szeretném pótolni a hiányt a készülő Maros Megyei Életrajzi Lexikon (MMÉL) adatai alapján.
Az igazgatók után a következőkben a könyvtárosok bemutatása következik.
Bokor Mina
1905 – 1967.
Szülővárosában, Szebenben tanult, majd a kolozsvári Zeneakadémia zongora szakán végzett egy évet. Férjével, Bokor Elemér fakereskedővel együtt deportálták. Kislányukat, Annamáriát születése (1944. ápr. 23) után egyhetes korában egy drezdai nő vette magához, és így őt nem hurcolták lágerbe. Férje a lágerben meghalt, ő 1945-ben visszatért Kolozsvárra, ahol egyéves kislányát viszontlátta. Marosvásárhelyen a Tartományi Könyvtárban alkalmazták (1945 ?), elsajátította a könyvtárosi szakmát, részt vett a marosvásárhelyi magyar nyelvű könyvtárosképzésben, majd bibliográfus lett nyugdíjazásáig (1966).
Székely Irma szül. Kaáli Nagy Irma
1906 – 2002.
Könyvelő, könyvtáros. A középiskolát magánúton végezte Marosvásárhelyen. Könyvelő volt a városi Pénzügyigazgatóságnál, majd könyvtáros a Tartományi Könyvtárban.
Mészáros József
1928 – 2004.
Könyvtáros, bibliográfus, újságíró, irodalomtörténész. Középiskoláit Székelyhídon, Debrecenben és Nagyváradon a Kereskedelmi Középiskolában végezte (1949), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen két évet filozófiát hallgatott, majd magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett (1953). 1953–58. között a marosvásárhelyi Vörös Zászló kulturális rovatának szerkesztője, amelynek keretében irodalmi-művészeti mellékletet indított. Állásából az 1956-os forradalommal való rokonszenve miatt menesztették. 1958-tól a Maros Megyei Könyvtár főkönyvtárosa különböző beosztásokban (a módszertani osztály igazgatóhelyettes főkönyvtárosa, az olvasószolgálat vezetője) nyugdíjazásáig (1989. jún.1.). A könyvtárban író–olvasó találkozókat, emlékünnepségeket, konferenciákat, kiállításokat szervezett. Számtalan rendezvényen mint előadó vett részt, a városban és a megye egész területén. Sok hazai és külföldi konferencia, tanácskozás aktív résztvevője volt. Kutatási területe a könyvtártudomány, művelődéstörténet. A Revista Bibliotecilor (1970–77), a Könyvtári Szemle, Művelődés című lapok szerkesztőbizottsági tagja és munkatársa. Az Új Élet gyermekrovatának szerkesztője (1988–89). Tagja volt a Román Könyvtárosok Egyesületének (1960-), a Communitas Irodalmi Körnek, a Kós Károly Alapítványnak, a Helikon Kemény János Alapítvány kuratóriumának, titkára az EMKE megyei szervezetének. A Székelykeresztúrról származó könyvállományban Orbán Balázs 150 fényképének felfedezője és megmentője az utókor számára (1971), ugyanitt fedezte fel Tiboldi István szentgericei tanítónak a Vadrózsák című székely népköltési gyűjtemény számára készült kéziratos gyűjtését és sajtó alá rendezte azt. Írásai megjelentek a: Református Jövő, Vörös Zászló, Utunk, Igaz Szó, Korunk, A Hét, Könyvtári Szemle, Romániai Magyar Szó, Valóság, Népújság, Művelődés, Ifjúmunkás, Új Élet, a korondi Hazanézőben. A Marosvásárhelyi Rádió külső munkatársaként éveken keresztül szólt a hallgatósághoz heti három irodalmi műsorával, versműsoraival. E műsorok egy része az aranyszalagtárban megtalálhatók. Írt verseket, amelyek közül nem egyet Birtalan József, Hubbes Walter, Zoltán Aladár, Hentz József zenésített meg, s füzetekben és lemezen jelentek meg. Az EMKE Monoki István díjának kitüntetettje (1999), a Magyar Kultúra lovagja könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért (2000. febr. 14), a Pro Libro Senator diploma kitüntetettje (2003).
Aranyosapátiban kopjafát állítottak az emlékére. Fő művei: Gondolatok a könyvről: (Aforizmagyűjtemény; Buk., 1972); Félpercesek (Versek; Mv., 2001); Könyv a könyvről (Gyűjtötte és válogatta; Kv., 2003); Tömören, lazán (Félpercesek; Versek, Kv., 2004); társsz.: Székelyföld képekben (Buk., 1971); Biblioteca Judeţeană Mureş (Poptămaş Dimitrié-vel; Mv., 1979); Bernády György emlékezete (Mv., 1999). Ezenkívül számos tanulmány, előszó szerzője, s több interjúban vallott munkásságáról.
(Folytatjuk)
Fülöp Mária
