Kheopsz fáraó piramisának rejtett ajtóit tárhatják fel jövőre
Kheopsz fáraó piramisának rejtett ajtóit tárhatják fel jövőre annak a brit cégnek a reményei szerint, amely megalkotta a Dzsedi-robotot.
Kheopsz fáraó piramisának rejtett ajtóit tárhatják fel jövőre annak a brit cégnek a reményei szerint, amely megalkotta a Dzsedi-robotot.
A gízai nagy piramis, amely Kr.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az antik világ hét csodája közül. A piramis négy szűk járatának rendeltetése 1872-es felfedezésük óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A két felső a „Király sírkamrájától” a külvilág felé vezet, s egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak. A két alsó aknát, amelyek a
„Királyné sírkamrájából” indulnak, és folytatás nélkül érnek véget, 1993-ban kutatták először, amikor a Rudolf Gantenbrink német mérnök által konstruált kisméretű robotot juttatták be a piramisba – olvasható a Discovery News hírei között, valamint a The Daily Mail online kiadásában.
A járatok feltárására Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő korábbi miniszter hirdette meg a Dzsedi-projektet, a nemzetközi kutatás annak a varázslónak a nevét viseli, akivel Kheopsz konzultált a piramis tervezése közben. A pályázat győztese a Leedsi Egyetem szakemberei által konstruált robot lett, amelyet egy parányi kamerán kívül miniatűr ultrahangos készülékkel is felszereltek, valamint egy olyan „bogárral”, amely akár egy 19 milliméter átmérőjű lyukon is képes átpréselni magát. A Scoutek brit cég által megalkotott robot május végén kezdte a kutatást a déli aknában, amelyet a „Gantenbrink-ajtó” zár el. Míg a korábbi vizsgálatok során a kamera csak az előtte lévő dolgokat „látta”, a mostani elég apró volt ahhoz, hogy a „mészkőajtón” lévő parányi lyukon „bekukucskálva”, 4500 éves, vörös okkerrel festett feliratokat vegyen észre. Egyes kutatók szerint hieratikus számokról van szó, amelyek az akna hosszát jelölik. A 100-as, 20-as és az 1-es számok 121 királyi könyököt, avagy kubikot jelölték.
Jobban szemügyre vették a robot segítségével a két rézszeget is, amelyekről kiderült, hogy visszahajlanak, ám az így képződött „hurok” túl kicsi ahhoz, hogy mechanikai célokat szolgálhatna. Így a korábbi nézetekkel szemben nem „fogantyúkról”, inkább díszítésekről lehet szó.
Az expedíció augusztusban folytatta volna a piramis felfedezését, ám az egyiptomi politikai események miatt terveik meghiúsultak.
Shaun Whitehead, az expedíció vezetője szerint várják az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Hatóság engedélyét a kutatások folytatásához, de addig is a robot tökéletesítésén dolgoznak.
„Azt tervezzük, hogy gondosan végigkutatjuk és dokumentáljuk a
»Királyné sírkamrájából« vezető járatokat, s annyi információt gyűjtünk össze, amennyi csak lehetséges. Az ultrahangos szerkezet »végigtapogatja« a falakat, megállapítva azok vastagságát. Tervezzük, hogy bekukucskálunk a járatokat elzáró kőtömbök mögé is legalább egy aknában” – magyarázta Shaun Whitehead, aki szerint még ha nem is sikerül a kőtömbökön tovább jutniuk, akkor is annyi adatot gyűjtenek össze, amelyek segítségével többet megtudhatnak e fantasztikus építmény rendeltetéséről.
Az ókori egyiptomiak mértékegysége, a királyi könyök 52,3-52,5 centimétert tett ki. Egy kubik hét tenyérből állt, ezek mindegyike 4 ujjból.
