Kezdődik az új pályázati ciklus

A tavaly lezárult fejlesztési időszakban a Leader program keretében a Nyárádmentén több mint ötven sikeres pályázatot tudhat maga mögött a Nyárádmente Kistérségi Társulás. Ősszel új Leader pályázati ciklus indul, ennek részleteiről, az újdonságokról Antal Zoltán, a kistérségi társulás vezetője számolt be lapunknak. 

 

– Mikor indul az új Leader pályázati ciklus? 

– Július elején megjelent a stratégiák kiválasztására vonatkozó, nem végleges eredmény, szinte 100 százalékban minden benyújtott fejlesztési terv nyertes, értesüléseim szerint nagyon jó helyzetben van Románia, ami a Leader-lefedettséget illeti. Rövidesen megszületnek a végleges eredmények, ami azt jelenti, hogy egy hónapon belül meglesznek a támogatási szerződések. Tehát ősszel felállnak a Leader-csoportok, és a téli hónapokban, az eljárások meghatározását követően, meghirdetésre kerülnek a pályázati kiírások a stratégiáknak megfelelően. 

– Milyen összeg áll a Nyárádmente rendelkezésére ebben a pályázati ciklusban?

– Ami a Nyárádmentét illeti, csorbult az összeg, azaz jóval kisebb összegre tudtunk pályázni, ugyanis, bár szinte megduplázódott országosan a Leaderre szánt alap, duplázódott a helyi akciócsoportok száma is. Emiatt első körben kevesebb jutott. Azért mondom, hogy első körben, mivel a jó hír az, hogy ki van építve egy jutalmazó rendszer, azaz ha bizonyos pontszámot elérnek a helyi akciócsoportok, akkor bónusz összegekre jogosultak. Ez a folyamat zajlik éppen most, ezután fogjuk megtudni, pontosan milyen összeghez jutunk, de nagy reményeket fűzünk ehhez. Míg az elmúlt pályázati ciklusban a pályázatokra szánt összeg 2 millió euró körül volt a Nyárádmentén, most ennek feléről beszélünk. De ha bónuszt megkapjuk, az már egészen megközelíti az elmúlt ciklusban rendelkezésre álló összeget. Elértük azt a küszöböt, ami fölött a maximális bónuszt kapja meg a Nyárádmente. 

Érvényesül itt is az az elv, hogy a kevesebb az több, úgy látom, hogy egyáltalán nem kell aggódni amiatt, hogy valamivel kevesebb lesz a pénz, annál minőségibb, érdekesebb projektek kellene szülessenek. A többéves vesződés a hatóságokkal úgy érzem, lejárt, van egy jól kitaposott út, van egy érett akciócsoport, jól bejárt belső eljárások, fegyelem, csomó mindent tehát nem kell elölről kezdeni. 

– A pályázóknak milyen újdonságokra kell számítani?

– Ami a projekteket illeti, nem lesznek annyira önkormányzat-központúak, ezt most muszáj így alakítani, mivel az előző ciklusban különböző okok miatt nagyon átbillentek az önkormányzatok javára. Most nagyon oda kellett figyelni, hogy az összegnek több mint a fele a civil vagy a magánszférát szolgálja. Az önkormányzati projektek sem lesznek annyira infrastruktúra-központúak, már csak a rendelkezésre álló összegek miatt sem, ugyanis kevés pénz lenne erre. Az előző ciklusban egy-egy önkormányzati székházat felújítottak, munkagépeket vásároltak, művelődési otthonokat korszerűsítettek. Ezek az intézkedések, beruházások amúgy is fellelhetőek és megközelíthetőek a Nemzeti Vidékfejlesztési Programban. Szigorú szabály volt most, hogy ne ezekről szóljon a stratégia, hanem olyan kis projektekről, amelyekre nincs kiírás a Nemzeti Vidékfejlesztési Program keretében. 

A gazdák számára rossz hírem van, mi nem foglaltunk a pályázatokba mezőgazdasági intézkedéseket. A Leader nem farmok támogatásáról szól, a Nemzeti Vidékfejlesztési Programban számos pályázati lehetőség van erre a rétegre nézve. Ha belefoglaltunk volna mezőgazdasági intézkedést, annak nagyon újat kellett volna hozni és megmagyarázni, miben tér el a Nemzeti Vidékfejlesztési Programtól, ami nagyon nehéz. Próbáltunk olyan intézkedéseket kitalálni mind a magán-, mind az önkormányzati szférában, amelyek valahol egy célt szolgálnak. Kicsit turisztikai, kicsit kulturális örökségről szól, hiszen a kettő szoros kapcsolatban áll egymással, ha a nyárádmenti turizmusról mint a gazdaság húzóágazatáról beszélünk. A magánszférában az agroturizmusra vannak az intézkedések kiélezve, de teljesen innovatív módon. Ha valaki pontot akar szerezni, akkor azt kötelezően össze kell kötni kulturális vagy természeti turizmussal. Ha önkormányzati vonalról beszélünk, a székházak felújítása helyett innovatív községközpont-felújításra, faluképjavításra lehet majd pályázni. Például szabadtéri bútorzatra, a buszmegállóktól a sétányok kialakításáig, tematikus ösvények létrehozására, térfigyelő-rendszerek kialakítására, azaz mindenre, ami a lakosság közérzetét javítja. Ez összhangban van a turisztikai elképzelésekkel, hiszen mindaddig, amíg ezek hiányoznak, nem beszélhetünk turisztikailag vonzó, esztétikus településekről. 

– Több nyárádmenti településen felmerült, hogy a termékek közös értékesítése érdekében szövetkezni kellene, és pályázati úton feldolgozóüzemet, hűtőházat kialakítani…

– Sajnos az EU – direktívák szintjén –, a második tervezési ciklusban sem tudott azon átlépni, hogy az élelmiszeripari feldolgozásra több támogatást nyújtson, mint 40-50 százalék. Nagyon ritka az az eset, amikor ez az arány 60-70-80 százalék, állítom, hogy a megszabott feltételek mellett ez szinte lehetetlen. Egy átlagember, egy farm, egy szövetkezet legtöbb 50 százalékos támogatást tudna megszerezni egy ilyen közös feldolgozóüzem létesítésére. Ugyanakkor éretlen nálunk az együttműködés kultúrája is, de talán ezen lehetne javítani, viszont amint a beruházás komponenshez érünk, szükséges az 50 százalékos önrész. Egy cégnek, gazdának is nagy dolog, de ha például szövetkezet szintjén húsz gazda a közösbe kellene adja a tíz-húsz ezer eurót, az már nagyon kockázatos. Az lenne a célravezető, ha a kisgazdák által létrehozott szövetkezetnek adnának 80-90 százalékos támogatást, de erre nincs lehetőség. 

– Az új ciklusban újdonság, hogy a szociális szolgáltatásokra is lehet pályázni…

– Igen, a stratégiának legalább 10-15 százaléka szociális célokat fog szolgálni. Szóba jöhet bármi, ami beteg-, valamint idősgondozással kapcsolatos, de semmiképpen nem bentlakás jellegű ellátás, ugyanis ez már uniós szinten halálra ítélt elv. Szerintem a székely ember, aki hagyományos módon gondolkodik, úgy véli, hogy az időseknek otthon a helyük, nem intézetben. Nálunk nagyon teret hódított, hogy mindenki, önkormányzatok, vállalkozók öregotthont nyitnak, mert senki nem akarja az időseit ellátni, inkább fizet érte. Ez a családcentrikus értékeknek nagyon ellentmond, ezért lehet majd pályázni mindenre, ami otthoni beteggondozás, illetve a meglévő szolgáltatások fejlesztésére. Akkora összegek nincsenek, hogy új szolgáltatókat hozzanak létre, másrészt fölösleges is, mivel köztudott, hogy van két-három jól működő civil szolgáltató, akikről most sem szabad megfeledkezni, hiszen eddig támogatás nélkül is tették a dolgukat, támogatással jobban el tudnák látni a teendőket.