Székelyföld nemcsak természeti adottságaival és páratlan történelmével, hanem az önrendelkező székely közösségek épített örökségével is rendkívül vonzó, felfedezésre váró régió. Különösen érdekes a letűnt, átkos korszakbeli pusztulásuk után újjászülető kastélyok és udvarházak világa. Ehhez tartozik a dálnoki Gaál-kúria is.
A hét ősi székely szék egyike volt Kézdiszék, amely a 16. században egyesült Sepsiszékkel és Orbaiszékkel Háromszék néven. A Kárpát-medence legkeletibb magyar régiójaként meghatározó határvédelmi szerepet láttak el az itt élő szabad székelyek. Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely között féltávon, a Brassót Moldovával összekötő forgalmas főútól balra, a Bodoki-hegység délkeleti peremén, dombok közt meghúzódva fekszik Dálnok község. Már az 1300-as évekből Dalnuk néven szerepel a dokumentumokban. A falu református templomában több 16–17. századi felirat található, köztük egy rovásírásos szöveg is.
Elegancia és modernitás
Dálnok egyik legjelentősebb helytörténeti öröksége a falu egyik nemesi családja, a mezőgazdasággal és erdőkitermeléssel foglalkozó Gaál família által 1844-ben épített kúria.
A világháború utáni időszaktól a kétezres évekig, mivel az örökösök nem lakhattak benne, leromlott a kúria állaga. A rendszerváltás után a családnak nem volt anyagi lehetősége átfogó felújításra. Az udvarházat 2013-ban megvásárolta az utolsó örököstől a kolozsvári Közösségért Alapítvány, azzal a céllal, hogy megmentse az enyészettől, és felújítva bekerüljön a kulturális-turisztikai körforgalomba.
Fél évtizede döntött úgy az alapítvány, hogy nemcsak kulturális központként hasznosítják az ingatlant, hanem turisztikai célra is kihasználják a birtok adta lehetőségeket. Azt szerették volna, hogy a közösség jobban megismerje a XIX. századi miliőt, átélhesse az akkori életmódot. Ezért szálláshelyként is hasznosítják a kúria és a csűr épületét, valamint az ún. kisasszonyok házát.
– Alig három év alatt sikerült felújítani a pincétől a padlásig – tájékoztatott az épület történetéről Csiszér Gábor, a Gaál-kúria menedzsere. – Kisebb módosításokkal a padlástéren vendégszobák vannak kialakítva. A pincében éttermet és borpincét hoztak létre. Az egykori csűrt is átépítették, vigyázva arra, hogy szervesen illeszkedjen Dálnok faluképébe. Az itt kialakított hálószobák, az étkező, a konyha és a kikapcsolódást szolgáló dézsa, szauna megfelel a legkorszerűbb igényeknek. A részben erdővel borított, 25 hektáros birtokon van sportpálya, fedett grillezőhelyiség is. A főépület előtti részt gyümölcsös és rózsakert díszíti, amit valószínűleg az a bolgár kertész tervezett, aki a faluban nagyon sok szép kert kialakításában segédkezett.
A kúria sarkán egy tábla Barabás Miklósnak állít emléket. A későbbi híres festőt hat hónapos korában a férjet elhagyó édesanya, Barabás Jánosné Gaál Terézia márkosfalvi otthonából gyalog vitte szülei dálnoki házába. Barabás Miklós a faluban gyerekeskedett, ezért a festő emlékét is ápolják a jelenlegi tulajdonosok.
A kúria főbejárata és frontja a székely kúriák stílusát őrzi. Az épület központi része a szalon. Itt történtek a fontosabb események: vacsorák, a család társas élete. A két szárnyban voltak a hálószobák és a két konyha, mivel legtöbbször két család lakott együtt. Sikerült a régi kandallókat és a csempekályhát reprodukálni. De van központi fűtés is, hogy a szállóvendégek komfortját megteremtsék. Érdekesség, hogy saját napelempark biztosítja a fűtéshez és világításhoz szükséges energiát.
A két oldalsó szárnyban most egy nappali és két kisebb ebédlő található. Egyik ebédlőben az eredeti bútorzat van. Ez a bútor, valamint egy ágy, két kis szekrény és egy tároló maradt meg a kúria berendezéséből. Ennek ellenére igyekeztek megteremteni egy elképzelt 19. századi hangulatot. A tetőtérben két apartman és két szoba van.
Kisasszonyok háza
Amikor nem volt már férfi utód a Gaál családban, csak három lány, az 1910-es években külön házat építettek nekik. A lányok 15-16 éves korukban átköltöztek ide, hogy legyen privát szférájuk. Ezért a faluban úgy is emlegették a házat, mint a kisasszonyok háza. Egyik vénkisasszony itt öregedett meg. Akkor vette át a Borbáth család a kúriát örökösként, mert az egyik lány Borbáth fiúhoz ment feleségül. Azóta – 2012-ig – a Borbáth család volt a kúria tulajdonosa. A kisasszonyok házának magyarországi tulajdonosa volt, aki nyaralónak használta, amíg 2018-ban az alapítvány megvásárolta, és most hivatalosan Gaál-villának nevezik. Kulcsosházként adják bérbe önellátó vendégeknek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
