Kevesebb a gólya Sáromberkén

Az erdélyi, székelyföldi csodák tárházából kihagyhatatlanok a sáromberki fehér gólyák. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2006 óta figyeli webkamerával az Európa-szerte védett madárfaj egyik otthonát. A szárnyas lakók mindennapjaiba a csoport honlapján az érdeklődők is bepillantást nyerhetnek. 

 

– Mi újság idén Sáromberke „hírességeivel”? – kérdeztük Papp Tamás Milvus-elnököt.

– Amikor a gólyák megfigyelésére irányuló programot elindítottuk, mintegy 14 aktív fészek volt a településen. Az utóbbi években számuk 9-10-re csökkent. A gólyaállomány apadása rendszerint akkor következik be, ha kevesebb a rendelkezésükre álló táplálék. Ez általában a mezőgazdaság „porosodásának”, gépesítésének, illetve a vegyszerhasználatnak a következménye. A vegyszerek hatására ugyanis egyre kevesebb a gólyák egyik fő eledele, a rovar. Sáromberkén vannak szántóföldek, kaszálók, ahol táplálékra lelnek a madarak, de valószínűleg gyengébb ezeknek a területeknek a minősége. 

– Más vidékeken is megfigyelhető a létszámcsökkenés?

– Országos szinten stabil a gólyaállomány. A tapasztalat azt mutatja, hogy az alföldön, például Temes és Szatmár megyében csökken, míg a hegylábi vidékeken nő a madarak száma. Sáromberke sík területnek számít, ezért kevesebb itt az állomány, Szászrégentől felfele viszont egészen más a helyzet.

– A fiókákat, ha jól tudom, általában júniusban gyűrűzik.

– Június utolsó, július első hetében jelöljük meg a kisgólyákat, amikor még nem tudnak repülni vagy kiugrani a fészekből. Számukra ez így biztonságos, hiszen a településen elég nagy a közúti forgalom. A gyűrűzés előtt két héttel értesíteni kell az áramszolgáltatót. Idén ebben az időszakban nem voltunk itthon, így elmaradt a gyűrűzés, de jövőben mindenképpen sort kerítünk rá. 

– Élnek korábban megjelölt gólyák a faluban?

– Természetesen. Olyanok is, amelyeken befogás nélkül, távcsövön keresztül is látható színes gyűrű van. Az egyik ilyen gólyánk 4-5 év múlva Sárpatakról tért vissza szülőfalujába. 

– Hol található a bekamerázott fészek?

– Korábban a mezőgazdasági szakiskolának otthont adó kastély mellett volt. Áramszünet esetén azonban, amikor az internetes kapcsolat is megszakadt, gondot okozott a kamera újraindítása. Ezért költöztettük a helybéli Bartha család háza mellé, akik a kezdetektől támogatták ezt a kezdeményezést.

– Milyen lépéseket tesz az egyesület a gólyaállomány megőrzése érdekében?

– A fészektartó állványok felszerelésében az áramszolgáltatóval kell együttműködnünk. Jó is a kapcsolatunk a szolgáltatóval, de ma már ennél többre van szükség. Az állványok valamikor 2000-ben kerültek ki a falu utcáira, azóta nagy változás nem történt. Újabban mi magunk is készítettünk fészektartókat, amelyeket az áramszolgáltatónak kell felszerelnie.

– Meddig maradnak vidékünkön a gólyák?

– A néphiedelem úgy tartja, hogy augusztus 20-án kelnek útra, és ez rendszerint így is van. A nyár utolsó hónapjának második felében még itthon is találnának maguknak táplálékot, a vonulásukhoz viszont ilyenkor ideálisak a feltételek. A gólyák nem aktív repülők, mint a fecskék, hanem, akárcsak a siklóernyősök, rábízzák magukat a felszálló meleg légáramlatra, a termikre. Ha ekkor elindulnak, szeptemberre elérik Afrikát.