Két képviselői mandátumra számít az RMDSZ

EP-választás: megőrizte többségét az Európai Néppárt

Az RMDSZ két európai parlamenti mandátummal számol – nyilatkozta hétfőn a Maszol.ro portálnak Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. 

Porcsalmi Bálint  elmondta, hogy „a Romániának járó 33 európai parlamenti mandátumból az eddigi számítások szerint kettő az RMDSZ-é, de csak az EP-választások hivatalos eredményeinek közzétételekor – várhatóan szerdán vagy csütörtökön – dől el, hogy melyik párt veszít egy helyet, azaz a 33. mandátumot”. Az ügyvezető elnök szerint a végleges adatok feldolgozása után derül ki, melyik pártnak jut a 33. mandátum, amelyet az adott politikai alakulat csak akkor kap meg, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, és képviselői elhagyják az Európai Parlamentet. 

Az Agerpres hírügynökség lapzártakor közölte, a Központi Választási Iroda (BEC) hétfőn 16 óra után közzétett részleges adatai szerint a vasárnapi európai parlamenti választásokon a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) a szavazók 27,07%-a, a Szociáldemokrata Pártra 23,59%-a, az USR-PLUS 2020 Szövetségre 19,99%-a adta voksát. A sorban a Pro Románia következik 6,73%-kal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,48%-kal és a Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,45%-kal. 

A részleges eredmények szerint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,19%-ot, Peter Costea független jelölt 1,55%-ot, George Nicolae Simion független jelölt 1,18%-ot, Gregoriana Carmen Tudoran független jelölt 1,10%-ot, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) 0,56%-ot, az Egységes Románia Párt (PRU) 0,54%-ot, a Román Szocialista Párt 0,45%-ot, a Független Szociáldemokrata Párt 0,30%-ot, a Nemzeti Egység Tömbje 0,22%-ot ért el az európai parlamenti választáson. A BEC 5.072.602 szavazatot dolgozott fel 16:23 óráig.

Érvényes a népszavazás

A Központi Választási Iroda (BEC) hétfőn 14:27 óráig összesített részleges adatai szerint az igazságszolgáltatás témájában kiírt népszavazáson 2.702.719 személy voksolt igennel az első kérdésre és 2.642.172 a másodikra. 

A referendum első kérdésére 461.381 szavazó válaszolt nemmel, a második kérdésre pedig 442.507. 

Összesen 7.913.195 (41,28%) személy voksolt a referendumon. 

Az állampolgároknak a következő kérdésekre kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk: „Egyet-ért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában részesítésének betiltásával?”, illetve „Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket adjon ki a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintően, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?” 

A 2000/3-as törvény 5. cikkelye értelmében a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százalékának részvételére van szükség ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen. (Agerpres)

A frissített adatok szerint az Európai Néppárté lesz a legnagyobb frakció

A hétfőn frissített – de még mindig nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.

Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.

Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

Eddig az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője volt. (MTI)

Teodor Meleşcanu lemondását követelik

Hétfőn 14 óráig már több mint 75 ezren aláírták azt a petíciót, amelyben Teodor Meleşcanu külügyminiszter lemondását követelik amiatt, hogy a külföldön élő románok egy része nem tudott élni szavazati jogával vasárnap. A declic.ro honlap szerint hétfőn 14 óráig már több mint 75.600 aláírás gyűlt össze. Tudor Brădăţan, a Declic ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a petíció a szavazáshoz való alkotmányos jog megsértése miatt született. „A kormány ismét gúnyt űzött a külhoni románokból, ezért a külügyminiszternek távoznia kell” – szögezte le Brădăţan.

Cosmin Pojoranu, a petíció kezdeményezője arra emlékeztetett, hogy 2014-ben, amikor az államelnök-választásokkor végeláthatatlan sorok kígyóztak a külföldi szavazókörzetek előtt, szintén Teodor Meleşcanu volt a külügyminiszter, ennek dacára idén is azt állította, hogy elég lesz 441 szavazókörzetet kialakítani a külhoni román állampolgárok számára. Bebizonyosodott azonban, hogy nem volt elég: sok román állampolgár, aki több száz kilométert utazott a legközelebbi szavazóhelyiségig, és 8-10 órát állt sorba, mégsem tudott élni választó jogával – mondta Pojoranu. 

Tudor Brădăţan hozzátette: a kezdeményezők a külügyminiszter lemondásán kívül a levélszavazás bevezetését is követelik, hogy véget vessenek a külföldön élő románokat érő megaláztatásoknak. (Agerpres)