Készül a Sárga rózsa

Eseménydús év elé néz a Maros Művészegyüttes

Eddigi egyik legmozgalmasabb esztendejét tudhatja maga mögött, és újra eseményekben gazdag időszak elé néz a Maros Művészegyüttes. A tavalyi megvalósításokról és az idei tervekről Barabási Attila Csabát, a művészegyüttes igazgatóját kérdeztük.

– 2022 számunkra az alkalmazkodás éveként indult, hiszen a világjárvány miatt még márciusban is a nézőterünk mindössze 50-70%-át bocsáthattuk a közönség rendelkezésére. De a nehézségek ellenére is sikerült kivitelezni az elképzeléseinket, a korlátozott számú nagyérdeműnek igyekeztünk minél változatosabb kínálattal örömet szerezni, és az itthoni előadások mellett székelyföldi és magyarországi turnénk, ciprusi és izraeli kiszállásunk is volt. Minden ünnepkört kihasználtunk, hogy közönség elé léphessünk, és a Tündöklő Jeromos című bemutatónkkal mi nyitottuk meg a magyar kultúra napján a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a magyar kormány és a csíkszeredai főkonzulátus által meghirdetett Kárpát-medencei Tamási-évet. Ugyanakkor nagy méretű rendezvénnyel ünnepeltük a tánc világnapját, nőnapi és gyermeknapi előadásunk is volt, megszerveztük a Folkfórumot, a Vásárhelyi Forgatagon a folknapot, és számos jelentős eseményen, például a Kultfeszten vagy a Harmonia Cordis gitárfesztiválon támogatóként vettünk részt. A Kárpát-medencei Csoóri Sándor Népművészeti Fesztiválnak Marosvásárhely volt az egyik központi helyszíne, az itteni programsorozatért is mi feleltünk. Még az év elején felépítettük a saját színpadunkat a vár udvarán, ahol a nyáron a polgármesteri hivatal meghívására több mint húsz rendezvényünkre került sor a fesztiválokon kívül. Nemcsak a Maros Művészegyüttes táncosai, hanem más együttesek is mutattak itt be produkciókat, így a nyáron igazi kulturális központtá vált a várudvar. A megvalósítások között említhetem, hogy a Magyar Táncművészeti Főiskola kirendelt, vásárhelyi tagozatára beiratkozott táncosaink sikeresen zárták tanulmányaikat, így most már az együttes nagy részét felsőfokú végzettségű táncművészek alkotják, akik ezáltal magasabb bérezési kategóriába kerültek. A jobb fizetés fordítottan arányos a munkahelyi fluktuációval, így ezzel a táncos közösséggel lehet jövőt tervezni.

Túlszárnyalták a bevételi tervet

– Az ukrajnai háború, illetve az energiaárak növekedése miatt tavaly számos kulturális intézmény nehéz anyagi helyzetbe került. Mennyire érintette ez a Maros Művészegyüttest?

– A Maros Megyei Tanács fenntartó intézményünkként biztosította számunkra a stabilitást. Bár a költségvetésünk elkészítésekor, 2022 januárjában nem számoltunk a háborús helyzettel, jól zártuk az évet, mi több, megkétszereztük az év eleji járványhelyzetben összeállított bevételi tervet. Természetesen a kiadásaink is megnőttek, ezért lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk spórolni az energiával és az üzemanyaggal. Ilyen téren az őszi költségvetés-kiigazítás is segítségünkre volt. Ami a beruházásokat illeti, múlt évben a kövesdombi székhelyünknél kialakítottunk egy lefödőt, hogy az előadásokra érkező tömegnek legyen hova rossz időben behúzódni, amíg várakozik. A Csoóri-pályázatból a műszaki berendezésünket bővítettük, hangszereket vásároltunk és a turnéink kiadásait fedeztük. A nyáron számos tánctáborban is részt vettünk, és a Gyöngykoszorú Gyöngye néptáncfesztivállal, valamint az idei Petőfi-év alkalmából bemutatott János vitéz című táncjátékunkkal zártuk az évet. A román tagozat tavalyi repertoárjából a nagy sikerű Mioriţát emelném ki, hiszen ez az első olyan előadásuk, amit a magyar tagozat művészeti vezetője, Varga János rendezett. Ami a munkatársak kicserélődését illeti, az irodai személyzet összetételében történtek tavaly nagyobb változások, a művészek körében alacsony volt a fluktuáció, a társulat megőrizte stabilitását. 

Új előadás új táncrenddel 

– Mire számíthat a Maros Művészegyüttes közönsége 2023-ban? 

– Nagy lendülettel kezdtük az évet, több előadása volt mindkét tagozatunknak, és a tervezett bevételünk 12 százalékát már teljesítettük. Az együttes központi terme kulturális központtá „nőtte ki magát”. Jól működik a terembérlés, és büszke vagyok arra, hogy havonta több ezer ember fordul itt meg, függetlenül attól, hogy táncos műsor, koncert vagy kabaré-előadás látható a színpadon. A művészegyüttes új bemutatóra készül, egy betyáros témát, a jól ismert Sárga rózsát visszük színre Jókai regénye alapján, Könczei Árpád rendezésében. Ő egy 7-8 fős csapattal, dramaturggal, díszlettervezővel érkezett hozzánk, ilyen még nem volt az együttes életében. Tudatosan választottuk ezt az előadást, mivel a tematikája olyan, főként anyaországi táncanyagot igényel, ami korábban nem szerepelt a repertoárunkban. A próbafolyamat már január elején elkezdődött, a bemutatót március 31-ére tervezzük. Közben folyamatosan telt házzal játsszuk a János vitézt, ezúttal nem a délelőtti, hanem az esti órákban, és érdekes módon sok felnőtt jön el megnézni. Az utóbbi előadásokon a táncjáték nézettsége rekordbevételt hozott. 

– Körvonalazódtak-e már az idei turnék?

– Február elején székelyföldi kiszállásra megyünk a János vitézzel: 6-án Gyergyóalfaluban, 7-én Újfaluban, 8-án Gyergyóremetén lépünk fel, majd Székelykeresztúron duplázunk. A hagyományos márciusi magyarországi turnénkat is tervezzük, de ezen a téren idén először bizonytalan a helyzet. Magyarországon jelenleg sok művelődési otthon zárva van, és csak március elsején nyitja meg újra a kapuit, ezért minden korábbi helyszínről azt a visszajelzést kaptuk, hogy nagy szeretettel várnak, de jobb lenne, ha októberben mennénk. Egyelőre tárgyalásokat folytatunk ez ügyben. Ha nem sikerül megszervezni a tavaszi anyaországi vendégszerepléseket, akkor Erdélyben turnézunk, nemcsak a nagyvárosokban, hanem a szórványban is, kisebb településeken, és a János vitéz mellett folklórelőadásokkal is megörvendeztetjük a nagyérdeműt. Nyertes lett az idei évre benyújtott Csoóri-pályázatunk is, a támogatást új produkciók létrehozására, technikai eszközök vásárlására és a turnék költségeire fordítjuk. 

– Sikerült-e már leszögezni az idei fesztiválok időpontját?

– Éppen ma dőlt el, hogy a Folkfórumra május 26-28. között kerül sor a várban. Társszervezőként szeretnénk 2023-ban is jelen lenni a Forgatagon és más kulturális rendezvényeken. Ugyanakkor bízom benne, hogy idén is folytatni tudjuk az együttműködést kiváló szakmai partnerünkkel, a Hagyományok Házával. A tánc világnapját szeretnénk úgy megünnepelni, mint a tavaly, már készítjük a felkéréseket, hogy ismét több mint ezer táncost tudjunk a Színház térre hozni a táncművészet különböző ágazataiból. Ugyanakkor a Maros Művészegyüttes felkérést kapott arra, hogy „főszereplő” legyen az idei jobbágytelki tánctáborban, ahol ezúttal a kibédi táncokra helyezik a hangsúlyt. 

Nyáron felújítják  a kövesdombi székhelyet

– Mennyire körvonalazódott az együttes idei költségvetése?

– A Maros Megyei Tanács megerősített abban, hogy a fizetések az év végéig biztosítva vannak, és a beruházásokra igényelt összegeket is jóváhagyták. A nyáron nagy felújítási munkálatok lesznek a kövesdombi székhelyen, megszépül a folyosó, kicserélődik a vízvezeték-rendszer. Amikor 2007-ben átadták nekünk ezt az ingatlant, nagy hiányosságokat észleltünk, egyebek mellett a mozgássérülteknek sem voltak biztosítva a szükséges feltételek. Ezt a hiányosságot részben orvosoltuk, feljárókat alakítottunk ki, az illemhelyeknél azonban még van megoldani való. Az épület belső terét, egyebek mellett a színpadot is felújíttatjuk. A megoldásra váró egyéb problémák közül a raktározást emelném ki. Egyesületünk, a Pro Folk Dance révén sok eszközt vásároltunk az utóbbi években, egy mozgatható nagyszínpadunk is van, amelynek tárolását a télre sikerült megoldanunk, a továbbiakban azonban szükségünk lesz egy nagyobb raktárhelyiségre. 

Az utánpótlás fontosabb, mint valaha

– Az új nyugdíjazási törvény szerint a hivatásos táncosok, amennyiben ledolgoztak a szakmában húsz évet, korábban vonulhatnak nyugállományba: a nők 48 helyett 40 évesen, a férfiak 50 helyett 45 évesen. Milyen hozadéka lehet ennek a Maros Művészegyüttes számára?

– Ez a törvény több kollégát is érinthet. Nekünk biztosítani kell az intézmény folytonosságát, ennek érdekében vagy új szerződést kötünk majd a szóban forgó táncosokkal, vagy új tagokat alkalmazunk. Ez utóbbi megoldás a betanítási időszak miatt némileg nehezítheti az együttes munkáját. Mindenesetre az utánpótlás rendkívül fontos, főleg a jelenlegi helyzetben, amikor három éven belül heten-nyolcan is nyugdíjba mehetnek. A Maros Művészegyüttes főként a Napsugár és a Boróka néptáncegyüttesekre alapoz az új táncosokat illetően, de a többi amatőr együttessel, például a Borsikával és a Csillagfénnyel is szeretnénk elmélyíteni kapcsolatunkat.