Kertész Imre új könyve

A Nobel-díjas Kertész Imre 2001 és 2003 között írt naplóját adta ki a Magvető Kiadó, a Mentés másként című 240 oldalas kötet pénteken került a magyarországi boltokba.

A Nobel-díjas Kertész Imre 2001 és 2003 között írt naplóját adta ki a Magvető Kiadó, a Mentés másként című 240 oldalas kötet pénteken került a magyarországi boltokba.

Péczely Dóra, a kiadó főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötetben az író a legszemélyesebb tapasztalatairól ír egy olyan időszakban, amelyben eldöntötte, hogy Budapestről Berlinbe költözik, majd 2002 őszén megkapta az irodalmi Nobel-díjat, közben próbálta befejezni Felszámolás című regényét.

„Valóban egy naplóról van szó, tele személyes reflexióval. Az olvasó megtudhatja például, hogy miért tért át Kertész Imre a számítógépen való írásra” – fogalmazott a főszerkesztő, utalva az alkotó súlyosbodó betegségére. „Megpróbálja feldolgozni a Parkinson-kórt és minden aspektusát számba venni. Például eljátszik a gondolattal, mi lett volna, ha Shelley is számítógépen írja a verseit vagy mit szólt volna Krúdy Gyula a szövegszerkesztőhöz” – hívta fel a figyelmet az író humorára Péczely Dóra.

Kertész Imre sokat ír az olvasmányélményeiről is, véleményt mond Kundera regényeiről és több helyen felbukkan Franz Kafka neve is a gondolkodásfolyamokban, valamint kitér egy Pilinszky-lemezre, amelyet szívesen hallgat – mesélt a kötetről a főszerkesztő, aki szerint a Mentés másként révén az olvasó képet kaphat egy nagy író hétköznapjairól.

„Megtudhatjuk, milyen sokat dolgozik, mit jelent számára az, hogy állandóan versenyt fut az idővel. Egész életében ezt csinálta, ekkor azonban rádöbbent, hogy az idő a legnagyobb ellensége” – mutatott rá Péczely Dóra, példaként megemlítve, hogy amikor a Sorstalanság című regényéből Koltai Lajos filmet készített, Kertész Imre minden nap tizenkét órát dolgozott a forgatókönyvön.

Az író reagál a közéleti eseményekre, leírja gondolatait a kelet-európai demokráciák jövőjéről, jelenéről. „Ekkoriban történt a World Trade Center elleni merénylet is, amire szintén reflektál. Én azonban mégsem erre hívnám fel a figyelmet, hanem arra, ahogyan a magánéleti események értelmezésétől súlyos gondolatokig, szentenciaszerű megállapításokig jut el” – fogalmazott Péczely Dóra, kiemelve: az író folyamatosan az életről, az ember mibenlétéről, a zsidóságról és Auschwitzról elmélkedik. „Az élet tévedés, amelyet a halál sem hoz helyre” – idézte Kertész Imre egyik ilyen szentenciáját.

„Ma azzal gyötörtek, hogy Nobel-díjat fogok kapni” – emelt ki egy másik mondatot is Péczely Dóra, megemlítve, a naplóból kiderül, hogyan élte meg Kertész Imre a Nobel-díj körüli világszenzációt, mit látott és mit álmodott, mi a véleménye az ezredforduló politikai káoszáról, és hogy „miképpen menthető másként a szabadság és a személyiség”.

A főszerkesztő arról is beszélt, hogy Kertész Imre sokáig Titokfájlnak nevezte a szöveget. „Magának kezdte írni, közben azonban irodalmi művé alakult” – válaszolt a főszerkesztő arra a kérdésre, miért döntött úgy Kertész Imre, hogy kiadja naplóját.

A könyv szeptember 23-án került a boltokba, a hivatalos bemutatót a tervek szerint október 18-án tartják.