Elkeseredett felhívást intézett a lakossághoz Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter, aki pénzügyi szakemberként a kórházak vezető tisztségeinek a betöltésére dolgozott ki törvénymódosító sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amit a Cioloş-kormány el is fogadott.
Elkeseredett felhívást intézett a lakossághoz Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter, aki pénzügyi szakemberként a kórházak vezető tisztségeinek a betöltésére dolgozott ki törvénymódosító sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amit a Cioloş-kormány el is fogadott. Mivel a jelek szerint a többségi párt berkeiben sokakat kellemetlenül érintene, ha végrehajtanák, a szenátus anélkül, hogy napirendre tűzte volna, és állítólag anélkül, hogy a felsőház tagjai tudták volna, hogy miről szavaznak (?), felfüggesztette a 2016. évi 79-es sürgősségi kormányrendeletet. Ezek után úgy tűnik, hogy az igazi vagy a mímelt tudatlanság előrevetíti, hogy a valós reformok terén mire lehet számítani ebben a ciklusban.
De miről is szól a Cioloş-kormány által elfogadott, és a szociáldemokrata többségű szenátus által visszautasított „reformtervezet”? Elsősorban eltöröli azt az előírást, hogy a klinikai kórházak menedzsere kötelező módon egyetemi oktató vagy főorvos kell legyen; pontosan megfogalmazza az érdekellentéteket, miszerint a kórházvezetőnek nem lehet részesedése az intézménnyel vagy a sürgősségi szolgálatokkal kereskedelmi kapcsolatban levő cégeknél, szervezeteknél. Megtiltja, hogy az oktatási és tudományos kutatási tevékenységet a kórház beszállítói szponzorálják. Továbbá azt is, hogy a kórházigazgató valamely politikai párt vezető vagy ellenőrző testületének tagja legyen, és családtagjait, rokonait (a negyedik fokozatig) valamilyen vezető tisztségbe kinevezze. A kórházmenedzsernek kötött programot ír elő, naponta 8 és 16 óra között, s ezalatt nem tarthat órákat és nem végezhet tudományos kutatómunkát. Végül pedig minden nagyobb vagy kisebb vezető tisztség betöltését versenyvizsgához köti. A későbbi pontosítások szerint az egyetemmel való kapcsolattartásért és a hallgatók klinikai gyakorlatáért az orvos igazgató felelt volna.
Ha számba vesszük az utóbbi évek ismert kórházmenedzsereit, keveset vagy tán egyet sem találunk közöttük, aki a Vlad Voiculescu-féle tervezet minden pontjának eleget tett volna.
A kormánnyal együtt menesztett egészségügyi miniszter a szenátus elutasítását látva Facebook-oldalán dühös kirohanást intézett az egészségügyben folyó korrupció következményeiről. „A legnagyobb rablás a kórházakban folyt. A pénzed korrupt, a pártbeli, egyetemi stb. barátaik által politikailag kinevezett menedzserek lopták el. A kórház a tölcsér szerepét töltötte be a rendszerben, amelyen az egészségbiztosítástól, az egészségügyi minisztérium beruházási alapjaiból, a polgármesteri hivataloktól, megyei tanácsoktól és az európai alapokból származó pénz átfolyt a baráti és családi cégek kasszájába.” És azok, akiknek gondoskodniuk kellett volna róluk, elvették az egyszerű emberek pénzét a nem létező gyógyszerekre, a hamisított fertőtlenítőszerekre, az egészségtelen épületekre, miközben ők külföldre mentek kezeltetni maguket. A hatalom pedig újra visszakerül vagy ottmarad azoknak a kezében, akik hosszú évek óta megingathatatlanok tisztségükben, és akik a jelenlegi állapotba juttatták az egészségügyet – fogalmaz pátosztól és túlzásoktól sem mentesen, de az igazságra is helyenként rátapintó volt miniszter, aki egy kérdőívet tett közzé honlapján, hogy mindazok, akik egyetértenek a reformmal, töltsék ki, hogy a képviselőház tagjait, akiknek a szavazata döntő lesz, jobb belátásra bírják.
