Kényszermegoldás az égési sérültek ellátására

A miniszteri rendelethez pénz is kellett volna

Ha valaki azt gondolta volna, hogy a 64 fiatal életét követelő bukaresti Colectiv Kubban történt borzalmas tömegszerencsétlenség után országos szinten gyorsan és megnyugtatóan rendeződik az égési sérülést szenvedett betegek korszerű és biztonságos ellátása, tévednie kellett. 

A tragédia felszínre hozta a romániai egészségügyi rendszer hiányosságait, hiszen a súlyos égési sérüléseket szenvedett 146 kórházba utalt személy közül sokan azért haltak meg, mert sérüléseik a nem megfelelő kórházi higiéné miatt felülfertőződtek, és kialakult a vérmérgezés. A külföldi kórházakba utalt sérülteknek a többségét viszont megmentették. 

A Bukarestben történtekből kiindulva elvárható lett volna, hogy a fővárosi szakkórház mellett minden megyei kórházban kialakítsanak egy előírásoknak megfelelő részleget a járó- és fekvőbeteg-ellátásra berendezve, ahol a hétköznapi balesetekben könnyebb vagy középsúlyos égési sérüléseket szenvedett betegeket ellátják. Súlyos esetekben pedig steril körülmények között tudnak elsősegélyt nyújtani, amíg az e célra kialakított központok valamelyikébe (Bukarest, Temesvár, Jászvásár, Brassó) szállítják a beteget. Ez, sajnos, távol áll a megvalósulástól.

Korszerűsítés helyett bezárták a marosvásárhelyi részleget

Október 30-án írásban és sajtótájékoztatón ismertette panaszát dr. Adrian Botan plasztikai sebész főorvos. A megyei klinikai kórház égési sérülteket ellátó osztályának volt irányítója azt nehezményezi, hogy az osztályt, ami a járóbeteg-rendelőből és egy kórteremből állt, ahelyett, hogy a törvényes előírásoknak megfelelő felszereléssel látták volna el, megszüntették, és csak plasztikai sebészetként működhet tovább. Holott a szóban forgó részlegen évente legkevesebb 120 beteget ápoltak különböző fokozatú égési sebekkel. Bár ritka a bukarestihez hasonló tömeges tragédia, naponta előfordulnak háztartási és munkabalesetek, amelyek közül a gyors és szakszerű kezelés hiányában a könnyűnek besorolt, ötszázalékosan sérült személyek is elveszíthetik sérült végtagjukat. A betegek sorsa miatti aggodalom a valódi oka a felháborodásuknak, és nem az állítólagos anyagi előnyök elvesztése – hangsúlyozta a főorvos.

Majd idézte a 2017. évi 476-os miniszteri rendelet 2. cikkelyét, amely előírja, hogy három helyen, az e célra kialakított égési központokban (centru pentru arşi), egységekben (unitate funcţională pentru arşi) és részlegeken (compartimente) dolgozó szakemberek láthatják el az égési sérülteket, sérülésük fokozata szerint.

 Az égési sérültek számára berendezett részlegeken az enyhébben sérült személyeket kell gondozzák. Erre a célra „az anyagi és emberi erőforrásokkal rendelkező kórházak” plasztikai sebészeti klinikáján legalább két ágyat kell biztosítani. 

A miniszteri rendelet 6. cikkelyének melléklete szabályozza a szóban forgó részlegeknek a felszereltségét is: állítható elektromos ágy, infúziós szerek, felfekvés elleni matrac és az életműködéseket jelző készülék, ahogy például legutóbb a jászvásári kórházban megvalósult.

Be kell tartani az utasításokat

Az ügyben felkerestük dr. Ovidiu Gîrbovan nőgyógyász főorvost, a megyei klinikai kórház igazgatóját, aki azt nyilatkozta, hogy azért szüntették meg az égési sérültek ellátását, mivel a hetvenes években létrehozott osztály nem felelt meg a miniszteri rendeletben előírt követelményeknek, és igazgatóként az a feladata, hogy betartsa az utasításokat. A plasztikai sebészeti ellátás megmaradt, ahol három orvos dolgozik, a volt részlegvezető pedig már betöltötte a 67. évét. Majd hozzátette, hogy a marosvásárhelyi sürgősségi kórház rohammentő szolgálatánál két ágy az égési sérültek rendelkezésére áll. 

Közös döntéssel

Dr. Salanţă Maria, a Sürgősségi Rohammentő Szolgálat egységvezető főorvosa elmondta, hogy az égési sérültek a sürgősségi eseteket fogadó egységükre (UPU) kerülnek, ahol az ellátásukra vonatkozó szakmai protokollum szerint felmérik, hogy milyen kiterjedésű és mélységű az égés, majd elkezdődik a hűtés, a fájdalomcsillapítás és a folyadékpótlás. Ha indokolt, riasztják az otthoni ügyeletet végző plasztikai sebészt, és együtt döntik el, hogy a 476/2017-es miniszteri rendelet alapján hova fogják beutalni a beteget. Ha a súlyos sérültet nem tudják fogadni az ellátásukra kialakított központokban, akkor a betegellátó szolgálatukon levő két elkülönítőben helyezik el őket. Ezek az elkülönítők nem kifejezetten égési sérültek ellátására vannak kialakítva. 

Új épület a megvalósíthatósági tanulmány állapotában 

A Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház szerkezetében nincs, és nem is volt a súlyos égési sérüléseket szenvedett betegeket kezelő osztály – tájékoztatott dr. Szederjesi János egyetemi docens, a sürgősségi kórház orvos igazgatója. Az égési sérülteket jelenleg a dr. Dorin Dorobanţu docens, a plasztikai sebészet vezetője által irányított osztály orvosai látják el, jobbára járóbetegként. A legutóbbi felmérések szerint havonta 80 vizsgálatot, kezelést végeznek. Beutalni nem tudják a betegeket, mert a plasztikai sebészeti osztály az ortopédiai klinika keretében működik, és nem biztosítja az előírások szerinti feltételeket. 

Érdeklődésemre az orvos igazgató elmondta, hogy nemrég kapták kézbe a kórház mellé tervezett új épülettömb megvalósíthatósági tanulmányait. A háromszintes épület földszintjén az égési sérültek ellátására rendeznek be az előírásoknak megfelelő helyiségeket, a második szinten az intenzív terápiai klinika, a harmadikon 25 műtő lesz felnőtteknek és gyermekeknek. A tervet világbanki támogatással az Egészségügyi Minisztérium finanszírozza. 

– Nagyon reméljük, hogy megvalósul – hangsúlyozta a kórház orvos igazgatója.

Nagy a forgalom

A sürgősségi kórház földszintjén levő plasztikai sebészeti járóbeteg-rendelő előtt, ahol meghatározott órarend szerint négy plasztikai sebész fogadja a betegeket, egymást érik a páciensek, az orvosoknak nincs megállása. Az egyik helyiségben egy nagy felületű égési sebet kezelnek. Elképzelem, hogy a vidéki asszonynak milyen fájdalmas lehet a kötözésre rendszeresen beutazni a megyeközpontba. 

 – Mióta vették át az égési sérülteket? – kérdeztük dr. Dorin Dorobanţu egyetemi docenstől, a megyei sürgősségi kórház plasztikai és helyreállító mikrosebészeti részlegének vezetőjétől. 

– Amióta a nagyon szigorú miniszteri rendeletet kiadták, amely előírja, mit jelent egy égési sérüléseket ellátó centrum, osztály, részleg, a megyei klinikai kórházban működő egységet, amelyet az elmúlt időben nem fejlesztettek, és az előírt feltételek közül annak tett eleget, hogy külön kórteremmel rendelkezett, megszüntették. Ott elsősorban nem a sürgősségi, hanem a krónikus sérüléseket kezelték, esetenként kicsit elavult módszerekkel, de kórházi körülmények között.

Miután az égési sérültek ellátását a megyei kórház vezetősége megszüntette, valamennyi beteg hozzánk kerül, ugyanis az égési sérülések sürgősségi esetnek számítanak, ami már szinte kibírhatatlan. A rendeletet megelőzően az enyhébben sérülteket a megyei kórházba utaltuk át, a súlyosabbakat Bukarestbe küldtük, mivel itt, a megyei sürgősségi kórházban nincs az égési sérültek ellátására kialakított intenzív terápiás osztály.

Sajnos, a miniszteri rendelet nem eléggé átgondolt, túlságosan merev például a betegek osztályozására vonatkozó előírás, ugyanis egy 12 százalékos égési sérülést szenvedő beteget helyileg is el lehet látni. A határesetet képező páciensekkel fölösleges a bukaresti kórházat terhelni, mert akkor nem marad hely, ha sürgősen 50 vagy 70 százalékban, valamint az arcán sérült beteget kell átutalni. Friciu doktornő és Botan doktor az enyhébb sérüléseket jól kezelte. Véleményem szerint túlságosan hamar zárták be azt az osztályt, mert a sürgősségi kórházban is gondok vannak, és meg kellene érteni, hogy ez az intézmény egyszerűen már nem fér az épületbe, ezért korszerű feltételeket itt sem tudunk biztosítani. Arról pedig szó sem lehet, hogy az ortopédiai klinika kertjében levő kórtermekbe égési sérültet utaljunk be. Ezért a kórházi kezelést igénylő, de a súlyos eseteket ellátó centrumokba nem küldhető betegek a rohammentő szolgálatnál maradnak, és ott végezzük el a szükséges sürgősségi beavatkozásokat. Az elkülönítők azonban nem biztosítják az előírt feltételeket, mert nem az égési sérült betegek ellátására alakították ki. A múlt hónapban 80 kötözést, kezelést végeztünk, ami nagyon megnehezíti a dolgunkat. Bár szeretnénk több betegágyat, tisztában vagyunk azzal, hogy az épületben nincsen hely. Mivel 1/A besorolású sürgősségi kórház vagyunk, a környékbeli kórházakból is ide küldik a betegeket, bár van amelyiknek jobb a felszereltsége. Mivel négyen vagyunk orvosok, ezért otthonról végezzük az ügyeletet, és behívnak, ha plasztikai sebészként egy-egy súlyos esetet kell ellátni. A kisebb beavatkozásokat a járóbeteg-rendelő műtőjében végezzük el. 

Valóban van egy terv az égési sérülteket ellátó központ kialakítására, de addig, amíg nem épül fel, és nem szerelik fel a szükséges berendezéssel, nem lett volna szabad megszüntetni azt a kórtermet, ahol a kevésbé súlyos, de lakhelyük, egészségi állapotuk miatt kórházi ellátásra szoruló betegeket kezelték. Az égési sérültek nagyon érzékenyek, és a legfontosabb, hogy jól elszigetelt kórtermekben kezeljük őket, hogy a sebek felülfertőzése ne fordulhasson elő – hangsúlyozta Dorobanţu doktor. 

Befejezésképpen annyit tehetnénk hozzá, hogy a miniszteri rendelet megalkotóinak figyelembe kellett volna venniük a valós helyzetet szerte az országban, megvizsgálni, hogy van-e lehetőség és pénz gyakorlatba ültetni a megszigorított előírásokat, és nem olyan határozatot hozni, ami lehetetlen helyzetbe hoz betegeket és orvosokat. Ahogy megyeközpontunkban is történik, ahol az égési sérültek ellátására tervezett új központ felépüléséig még évek telnek el, miközben például itt füstöl a város szélén a vegyi kombinát, ahol nemrégiben tűz ütött ki. Milyen következményei lesznek egy nagyobb balesetnek? A vásárhelyi vegyi üzemhez hasonló tevékenységet végzett toulousi kombinátban történt 2001-es robbanásnak ugyanis több mint 2000 égési sérültje volt.