Kennelköhögés

A kutyák körében is terjed az influenzajárvány az Amerikai Egyesült Államok bizonyos részein – figyelmeztetnek a sajtóhírek. Ennek kapcsán arra kerestük a választ, hogy az országban vagy a megyében fennállhat-e hasonló járvány. A marosvásárhelyi állatorvosok szerint nincs ok aggodalomra, mifelénk nem beszélhetünk kutyáról emberre terjedő járványról, kennelköhögésről azonban igen.

Amint dr. Pálosi Csaba megkeresésünkre kifejtette, egyáltalán nincs jele kutyainfluenzának sem országos, sem megyei szinten, állatról emberre való átfertőződés sem jellemző mifelénk, legalábbis ezt egyelőre nem mutatták ki. Ugyanakkor a szakember hangsúlyozta, hogy az országban nincs az egyesült államokbelihez hasonló jellegű vírustipizálás, illetve felmérés. Annak ellenére, hogy kimondott járványról nem lehet beszélni, a kennelköhögés előfordul mifelénk is, főképp nagyobb kutyaközösségekben – például kiállításokra egybegyűlt nagyszámú eb között vagy nagyobb kutyasétáltatókban –, egyedi esetekben ritkábban. A felső légúti megbetegedést, úgynevezett kennelköhögést számos vírus okozhatja, a kutyák adenovírusa (2-es típus), parainfluenza-vírusa, herpeszvírusa stb., de másodlagos bakteriális fertőzések is előfordulhatnak. A kennelköhögésre az erős köhögés a jellemző, a kutya általában láztalan, élénk, eszik és iszik. A köhögés lehet száraz vagy nedves, amikor fehér, habos váladékot köhög, amit sok tulajdonos hányásnak gondol. Szövődményként tüdőgyulladás alakulhat ki, illetve a másodlagos fertőzések miatt gennyes orrfolyás, kötőhártya-gyulladás is jelentkezhet – ilyenkor a kutya bágyadt, lázas és étvágytalan. Amint a szakember hangsúlyozta, a betegséget általában immunerősítőkkel előzik meg. Akárcsak az embernél, ha jó az immunrendszere, könnyebben átvészeli az állat is a betegséget, a gyengébb immunrendszerű egyedeknél felülfertőződések, szövődmények fordulhatnak elő, ha nem kezelik időben. A hideg évszak beálltával – szeptember-október-novemberben – jelentkezhet a betegség, és a felmelegedéssel egyidejűleg újra felütheti a fejét. Cseppfertőzéssel terjed, főképp közös edények használata során. A tüneti kezelés javasolt, köhögéscsillapítók, hörgőtisztítók, nyálkaoldó gyógyszerek, vitaminok. Súlyos esetekben a felülfertőződések megelőzésére széles spektrumú antibiotikumokot is javasolnak, nagyobb populációs kennelekben, a hideg évszak beköszönte előtt oltást, amely egyéb komponensek mellett 2-es típusú kutya-adenovírust, parainfluenza 2-es típust és esetleg elölt Bordetella bronchiseptica törzset is tartalmaz – mondta a szakember. 

 

A kutyainfluenza emberre nem veszélyes

Az amerikai Cornell Egyetem állategészségi központjában dolgozó Amy Glaser szerint a közelmúltban Floridában, Kentuckyban, Tennesseeben, Ohio délnyugati részén és Kalifornia középső, part menti területein is jelentettek már jó néhány esetet – írta a medicalxpress.com. A szakember elmondta, hogy két influenzavírus-törzs, a 2004-ben azonosított H3N8 és a 2015-ben feltűnt H3N2 fertőzhet a kutyák körében. Az Amerikai Állatgyógyászati Egyesület elnöke, Michael Topper elmondta, hogy a kutyainfluenza egy erősen fertőző légúti megbetegedés, amelyet az A influenzavírus okoz. A szakember szerint a vírussal érintkező kutyák majdnem mindegyike megfertőződik, ugyanakkor az esetek többsége enyhe lefolyású. A kutyainfluenzával fertőzött ebeket el kell különíteni a többi kutyától a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Glaser szerint, noha nem minden esetet jelentenek be, kutyainfluenza-járvány még sosem tört ki országos szinten, mert „az embe-reket sújtó influenzával ellentétben a kutyainfluenza-járványok mindig lokálisak”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kutyainfluenza emberre nem veszélyes.