Kelemen Hunor: Az újraállamosítás óriási hiba lenne
Erdély jövőjéről, infrastruktúráról, vidékfejlesztésről, illetve a kommunizmus idején államosított földek visszaszolgáltatásáról beszélt Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
Erdély jövőjéről, infrastruktúráról, vidékfejlesztésről, illetve a kommunizmus idején államosított földek visszaszolgáltatásáról beszélt Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Elmondta, sem az autópálya, sem a vasúthálózat, sem pedig a megművelhető terület nem etnikai ügy: a román és a magyar embereket ezek a kérdések egyformán érintik.
A szövetség elnöke hosszan beszélt arról a törvényről (165/2013), amelyet 2015 decemberében fogadott el a Cioloş-kormány sürgősségi kormányrendelettel, és amely kimondja: a föld-visszaszolgáltatási folyamatnak be kell fejeződnie 2017. január elsejéig. Azok a területek, amelyeket nem sikerült visszaszolgáltatni, visszakerülnek az állami földalapba. „Az újraállamosítás óriási hiba lenne, mert bár a tulajdonosok nem hibáztak, ők veszíthetnek. Emberek százezrei 26 éve várják, hogy visszakapják földjeiket, amelyeket elvettek a kommunisták. A visszaszolgáltatás nehézkességének több oka van, de az világosan látszik, hogy 2017. január elsejéig nem fog rendeződni. Az a kérésünk, hogy ezt a határidőt sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítsák meg 2020-ig. Egy újabb államosítás nem lehet megoldás” – szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy az RMDSZ már hónapokkal ezelőtt benyújtotta az erre vonatkozó törvényjavaslatát, azonban mivel az még nem került a parlament asztalára, sürgősségi kormányrendelettel kell ezt a határidőt 2020-ig meghosszabbítani.
A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az infrastruktúra bővítése és feljavítása egyaránt prioritásként szerepel az RMDSZ programjában. Ennek kapcsán Kelemen Hunor elmondta, az államnak segítenie kell a vidéki családi vállalkozásokat úgy, ahogy ez már több európai országban megvalósul. Azt kezdeményezik, hogy a kormány 50 ezer euróval és háromévi adómentességgel támogassa a családi mezőgazdasági vállalkozásokat annak érdekében, hogy egyre többen válasszák ezt a területet, amely bár nem lesz a gazdasági növekedés alapja, lehet a gazdaság motorja. „Arra is hangsúlyt kell fektetnünk, hogy támogassuk a vállalkozókat, hogy a megtermelt javakat feldolgozzák, és úgy értékesítsék, ne csak a nyersanyagot kínálják a piacon. Ha csak gabonát, pityókát termelünk és eladjuk, az is jó, de a növekedés hozzáadott értéket is feltételez: a feldolgozott termékek jobb áron értékesíthetők” – mutatott rá.
A szövetség elnöke azt is kihangsúlyozta, hogy sem a mezőgazdaság, sem az infrastruktúra nem etnikai ügy: román és magyar emberek egyaránt közlekednének autópályán, utaznának vonattal, amennyiben azok léteznének, vagy a vonatok esetében, kiszámíthatóan, gyorsan közlekednének. Mint mondta, az RMDSZ azon dolgozik majd, hogy ne tartson 5 óránál tovább Erdély egyik szegletéből a másikba jutni vonattal. Ehhez a vasúti sínek korszerűsítésére, új szerelvényekre van szükség, és arra, hogy a 345 km vasúti hálózatot felújítsák.
Újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy a magyar gyerme-keknek speciális módon, külön tankönyvből kell románul tanulniuk, mert sok esetben ők idegen nyelvként találkoznak a románnal az iskolában. Mint mondta, egymás nyelvének megismerése elvezethet ahhoz, hogy a két nemzet könnyebben megértse egymást. „A két nappal ezelőtti marosvásárhelyi tüntetésen odajött hozzám egy ember, 1964-1965-ből származó iskolai ellenőrzőt hozott magával, amelyben minden írás magyarul volt. A ’60-as években nem volt gond, hogy az ellenőrző magyar nyelvű legyen. Ha megnézzük ma a jogosítványt, a személyi igazolványt, románul, angolul és franciául látunk benne szöveget, magyarul nincs egy szó sem. Azt gondolom, senki nem veszítene, sem a románok, sem a magyarok, ha tennénk egy lépést a többnyelvűség irányába, ha nyitottak lennénk és közelebb kerülnénk a valósághoz” – fogalmazott. (közlemény)
