Kastélynap Marosvécsen

A Castellum Alapítvány ifjúsága páratlanul nagyszabású és rendkívül tartalmas rendezvénnyel dobbantott a marosvécsi Kemény-kastélyban. Ez annál is inkább dicséretes, mivel az alapítvány környezetében felnövő gyermekek most már lelkes fiatal csapatként vállalnak részt az alapítvány által megfogalmazott célok elérésében, éspedig az erdélyi arisztokrata családok összefogásában és hagyatékuk mindenki számára közérthető ismertetésében. A kastélynapot hídnak szánták, így a látogatók, az előadások résztvevői betekintést nyerhettek az egykori erdélyi főnemesek életébe, s a régitől eltérő, kevésbé fényes jelenbe. A kastélynap főszervezői Reichenberger Iringó, Szekeres-Ugron Villő és Ugron Győző voltak. 

Kemény János öröme

A kastély belső udvarán Ugron Győző köszöntőjével és a Castellum Alapítvány történetének ismertetésével kezdődött a nagyszabású rendezvény, majd Ördög Ferenc, Marosvécs polgármesterének vallomása hangzott el, miszerint a falu mindig is büszke volt a kastélyra, a kastélyban élő családra, s bárhová utazott, Kárpát-medence-szerte mindenki tudta, miről hírneves a település. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke kitért a szervezet 25 ével ezelőtti, Papp László plébános nevéhez főződő nagyenyedi alapítására, ami 18 éve marosvásárhelyi székhellyel működik. Azóta számos irodalmi esttel, történelmi témájú előadással, ifjúsági tevékenységgel hívta fel magára a figyelmet. – Az arisztokrata családok mint társadalmi réteg nem éri be a múlt kesergő felemlegetésével, hanem éber történelmi készenlét vibrál benne. A tragédiák után nem kezdett rabszolga módra méltatlankodni, hanem tűrt, tett, tovább tanult és élt. Megtaláltuk egymás kezét, nem ültünk le hamis próféták lábaihoz, a keresztény öntudat éltet bennünket. 1993-ban báró Apor Csaba és báró Csávossy György adták meg a szellemi irányt, amit a Castellum ma is követ – fogalmazott köszöntőjében Haller Béla elnök. 

Nagy Kemény Géza, aki a kastély tulajdonosaként helyet adott a rendezvénynek, elsősorban arra kérte a hallgatóságot, hogy báró Kemény Jánost és feleségét, Augusztát, a marosvécsi kastély egykori urát és feleségét, az ő nagyapját és nagyanyját köszöntsék, hiszen itt minden, az épület, a szellemiség az ő hagyatékuk. „Örülne Táti és Mámi, ha látná, hogy élettel tele a kastély, hogy ennyien megtisztelik ma is!” – fogalmazott. 

Kovács Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kitért arra, hogy éppen az európai kulturális örökség napjára esik a kastélynap, s éppen abban a kastélyban ünnepelünk, amely az Erdélyben listázott műemlékek között a vajdahunyadi vár után a második. Márk Endre szászrégeni alpolgármester a kastélynap családbarát jellegét emelte ki, ahol minden generáció talál magának érdekes programot. 

Híd az időben 

Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága erdélyi osztá-lyának főosztályvezetője, a kastélynap fővédnöke üzenetét tolmácsolta. 

– Híd az időben. Ez a rendezvény üzenete. Híd, mely a korosztálytól független érdeklődők és a kastély szépsége között, másrészt a kastély múltja és jelene, harmadrészt pedig az erdélyi épített örökség, különösen a nemesi kastélyok értékközössége között jön létre. Olyan híd ez, mely az ember és múltjának tisztelete, az ember és a felelősségtudat, az ember és az értékválsággal szembeni tudatos és tevőleges tenniakarása között próbál maradandó értéket teremteni itt, ahol Wass Alberttel együtt Kemény János és a kastély falai is azt üzenik: „a kő marad”. És a kővel együtt maradunk mi is, hiszen ez a rendezvény egyben az ember és a közösségi megmaradás kötelessége közötti híd is. Maradunk, megmaradunk, ha képesek vagyunk megismerni, megérteni és megőrizni mindazt, ami bennünket körülvesz épített örökségben, hagyományban, kultúrában, nyelvben... Itt, Marosvécsen, a Kemény-kastélyban mindez adott: történeti utazásokkal, hagyományőrző és kézműves-tevékenységekkel, legendák közötti játékos időutazásokkal, tematikus előadásokkal és kiállításokkal kerülünk közel azokhoz az értékekhez, amelyek évszázadokon át építették a közösséget – fogalmazott Lukács Bence Ákos vezető konzul. 

Rendkívül változatos, gazdag program

Miben is válogathattak a résztvevők? Az ismertető füzetecske tartalmas programot kínált. A nagyteremben, amelyet szépen restauráltak és rendezvényszervezésre alkalmassá tettek, a Kemény János teremben Átmenthető örökség címmel kerekasztal-beszélgetés zajlott. Ugron Katalin meghívottjai Haller Béla, az alapítvány elnöke, Lázár Pál, az alapítvány etikai bizottságának elnöke, valamint Szekeres-Ugron Villő, a kastélynap programigazgatója voltak. Ugyanebben az időben a Reményik Sándor teremben lovas öltözet és viselettörténeti kamarakiállítás volt, melynek kurátora Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet – Magyar Kulturális Központ vezetője volt. Ugyancsak a Kemény János terem adott otthont annak a beszélgetésnek, amelyet Káli Király István gróf Bethlen Anikóval folytatott a nemrégiben megjelent Bizony csoda! című kötet kapcsán. Meghívott volt Csinta Samu, aki az Erdély újranemesítői – Arisztokraták honfoglalása című dokumentumregényében a Kálnoky, Apor, Mikes, Haller, Bethlen és Teleki család tagjaival folytatott beszélgetés anyagát dolgozta fel, továbbá Oláh-Gál Elvira, Az erdélyi magyar történelmi családok XX. századi sorsa című könyv szerzője.

A Bánffy Miklós teremben Kálnoky Mátyás egyetemi hallgató a reneszánszról tartott előadást, ezt követően Bartha László Zsolt és Varga Balázs, a Tompa Miklós Társulat színészeinek előadását hallgathatta meg a közönség. 

Nagy érdeklődést váltott ki Takaró Mihály Millió székely apostola című, Nyirő Józsefről szóló előadása, melyet dedikálás követett. 

Kastélykúriák kálváriája 

A délután folyamán ismételten telt házas kerekasztal-beszélgetés zajlott a Kemény János teremben Kastélykálváriák címmel. A téma is vonzó volt, ám a meghívottak, a kastélytulajdonosok személyes vonzereje még népszerűbbé tette az eseményt. A Kálmán Attila moderálta beszélgetésen Barabássy Sándor, a héderfáji kúria tulajdonosa, Kálnoky Tibor, a miklósvári és sepsikőröspataki kastély, Nagy Kemény Géza, a marosvécsi kastély, valamint Teleki Kálmán, a gernyeszegi kastély tulajdonosa vett részt. Elsőként vetített képekkel illusztrálták a sok küzdelem árán visszaszolgáltatott tönkrement vagy éppen romhalmazzá lett épületeket. Mindenik kastély története külön írást érdemelne. A kastélytulajdonosok nyíltan, őszintén mesélték el kálváriájukat, a falubeliek visszaszolgáltatást követő viszonyulását, s beszéltek a vívódásról, ami a kastélyok felújítását illeti. 

Családbarát programok

Akiket a történelmi vonatkozású előadások nem vonzottak, azok például az otthon dolgozó nők tapasztalataival ismerkedhettek meg Reichenberger Iringó, a Castellum Alapítvány Bizottságának tagja vezetésével. A családok számos szórakozási lehetőséget találtak a kastélyban. Rögtön az elején a Kemény-kastély őrei csoport, majd a marosfelfalusi Bíborka Néptáncegyüttes lépett fel. A gyermekprogramok között is lehetett válogatni. A kastély mögötti Dühöngőben volt arcfestés, kézműves-foglalkozás, ugrálóvár, íjászat, szabadtéri játszás, amibe belefért a fagyizás is. A Dsida teremben például a Székely Legendárium filmjeiből vetítettek, az Áprily Lajos teremben a Pont csoport munkatársai által kifejlesztett EduKastély interaktív játékok révén ismerkedhettek meg a jelenlevők a kastélyok életével. 

 Az álladó kiállítások között látogatható volt Szabó Tamás Kastély Erdélyben, Ferencz András A kő marad című tárlata és A bolondozástól az őrületig című kiállítás. 

Az esti órákban is változatos programokat kínáltak. A kastélykápolnában ökumenikus istentiszteletet tartottak Jakabos Barnabás római katolikus, Nagy László unitárius és Ötvös József református lelkészek részvételével. Ezt követően a Seprődi József pincészet borait kóstolhatták meg a borkedvelők. 

A Titán zenekar koncertje az eleredő eső miatt elmaradt. 

A közkincsként felkínált Kemény-kastély történelmi környezetében jó hangulatú, széles spektrumú tevékenységeket kínáló kastélynap kellemes és tartalmas kikapcsolódást nyújtott a látogatóknak. Köszönet érte a Castellum ifjúságának!