Közömbös minisztériumok

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékkal élők jogaira vonatkozó egyezménye egyik fő alapelve az akadálymentesség, ennek ellenére a kerekes székesek örökös gondja az akadálymentesítés hiánya. 

A fogyatékkal élők jogairól beszélnek, törvény és uniós előírások is érvényben vannak, a hiányosságokat mégsem egyszerű kiküszöbölni. A kulturális intézményekben, színházban, moziban külön hely kellene legyen kialakítva a kerekes székeseknek, a mellékhelyiség legyen tágas, hogy meg lehessen fordulni, a villanykapcsoló, az ajtókilincsek számukra elérhető magasságban kellene legyenek, és ez csak néhány az előírások közül. A fogyatékkal élők számára a legkellemetlenebb esetek azok, amikor olyan színházi előadáson vagy koncerten szeretnének részt venni, ahol a tűzbiztonsági előírások betartása miatt a szervezők korlátozni kénytelenek a kerekes székkel érkezők számát, illetve jóformán egyetlen kulturális intézményben sincs számukra megfelelő hely. 

 

„Nem szeretnénk zavarni senkit”

Simon Judit, a HIFA Románia elnökének arra a kérdésére próbáltunk választ keresni, hogy miként vehet részt egy kerekes székes kulturális rendezvényeken, színházi előadásokon, koncerteken. Mint az egyesület tagjai jelezték, legutóbb egy koncert szervezői nehezményezték a széksorok között felsorakozó négy-öt kerekes székest, ugyanis a megszigorított tűzvédelmi előírások megszegésével érveltek. Részben a tűzvédelmi előírások betartása miatt, részben a nézőközönség tagjai zavaró tényezőként szemlélik azokat a fogyatékkal élőket, akik kerekes székben érkeznek előadásokra. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő – ugyanis nem szeretnék zavarni a nézőközönséget, de egészséges embertársaikhoz hasonlóan részt vennének színházi előadásokon, koncerteken is –, egyelőre nem találtunk választ. A Horea Vészhelyzeti Felügyelőséghez intézett kérdéseinkre, melyek között az is szerepelt, hogy milyen köztes megoldást javasolnak hasonló helyzetekre, illetve milyen lehetőségek vannak megyeszékhelyünk két-három kulturális intézményében, azt a szűkszavú választ kaptuk, hogy a felügyelőség nem tehet külön engedményeket a fogyatékkal élők számára.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a fogyatékkal élők jogaira vonatkozó egyezményének egyik fő alapelve az akadálymentesség. Ez egy sor olyan intézkedést, munkálatot jelent, amelyek eredményeként a fizikai, valamint az információs és kommunikációs közeg a fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé válik, ami jogaik gyakorlásának elengedhetetlen feltétele. Hazánkban az akadálymentesség kérdését Románia Alkotmánya, illetve a 2006. évi 448-as számú módosított és kiegészített törvény 5. cikkelyének 2. pontja szabályozza. A tíz éve érvényben lévő törvény értelmében a középületek bejáratait, a közpénzből épített lakóépületeket, a közszállítás járműveit és azok megállóit, a taxikat, a vasúti személyszállítás eszközeit, a parkolóhelyeket, az utcákat és közutakat, a tájékoztatási és hírközlési közeget úgy kell átalakítani, hogy biztosítsák a fogyatékkal élők számára a korlátlan hozzáférést. A hatóságok csak olyan középületek esetében adhatnak építkezési engedélyt, amelyekbe a fogyatékkal élő személyek akadálymentes bejutása biztosított. Az ezen a területen elkövetett törvénysértések kihágásnak minősülnek – áll a törvényben.

 

Áldatlan állapotok a megyeszékhelyen 

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban a széksorok és a kijárat melletti részen oldható meg a kerekes székesek elhelyezése. A fogyatékkal élők és kísérőik számára kedvezményes árú, egylejes jegyek vásárolhatók. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila kérdésünkre elmondta, nemcsak a kulturális intézmények háza táján, hanem városszerte áldatlan állapotok uralkodnak. Amint hangsúlyozta, a színház vezetősége öt éve próbálkozik a kulturális minisztériumtól pénzügyi támogatást kapni arra a tervre, amellyel a mozgássérültek számára tennék akadálymentessé az intézményt, két széksor eltávolításával nagyobb férőhelyet alakítanának ki a nézőtéren. Évente benyújtják az iratcsomót a minisztériumba, de még csak válaszra sem méltatják a marosvásárhelyi színház kérelmezését. A nagyteremben öt-hat kerekes székes személy fér el a széksorok melletti részen, de tisztában vannak azzal, hogy az előadás oldalról való követése kényelmetlen. Amennyiben kisteremi előadást szeretnének megnézni, időben kell jelezzék, és a műszaki személyzet segítségével tudnak oda bejutni, hozzávetőleg 10–15 kerekes székes számára van elegendő hely. A hiányosságok ellenére ez idáig, akik időben jelezték igényüket, minden előadást meg tudtak nézni – fejtette ki az igazgató. 

A Kultúrpalota osztályvezetője, Fülöp Tímea kérdésünkre elmondta, az intézmény hátsó bejáratánál lévő akadálymentesítő rámpát használva juthatnak be a mozgássérültek, illetve a megyei könyvtár előcsarnokába épített felvonóval juthatnak fel a Kultúrpalota mindenik szintjére, így a kis- és nagyterembe egyaránt. Mint jelezte, összesen 20–30 kerekes székes vehet részt egy-egy előadáson. A nagyteremben a földszinten rögzített széksorok között, illetve a karzaton lévő férőhelyeket is ki lehet használni, ahová a könyvtár felőli bejáraton lehet felvonóval feljutni, amit időben kell jelezni a személyzetnek a jegypénztárnál. A Kultúrpalota látogatása a fogyatékkal élők számára ingyenes, az előadásokra való belépés díja azonban az adott előadás szervezőitől függ.