Jön a csapadékos idő, de a szárazság továbbra is veszélyt jelent

Az előrejelzések szerint a hét végén esős idő várható, ez azonban még nem elégséges a több mint másfél hónapig tartó szárazság okozta vízhiány pótlására. S bár úgy tűnik, hogy az utóbbi években nem volt ilyen hosszú, forró az ősz, hasonló éghajlati jelenséget a múlt század ’60-as éveiben is feljegyeztek.

Az előrejelzések szerint a hét végén esős idő várható, ez azonban még nem elégséges a több mint másfél hónapig tartó szárazság okozta vízhiány pótlására. S bár úgy tűnik, hogy az utóbbi években nem volt ilyen hosszú, forró az ősz, hasonló éghajlati jelenséget a múlt század ’60-as éveiben is feljegyeztek.

Dr. Makkai Gergely, a marosvásárhelyi meteorológiai központ vezetője a Népújságnak elmondta, a szárazság tájainkon a 18. század végétől jelent meg, és elsősorban a Mezőségen volt érezhető a hatása. Kimutatható, hogy az erdős felületek csökkenése és a tavak, vizes élőhelyek lecsapolása okozta a csapadékhiányt. Az utóbbi évtizedben a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt felborult a Föld éghajlati egyensúlya, ezért ezek a jelenségek intenzívebbek és nagyobb időtartamúak. Ehhez hasonló szárazságot az országban 1961 és 1970 között jegyeztek fel. Majd ezután két-három évig viszonylag csapadékos nyár és ősz volt, majd újabb szárazság következett. Jelenleg ezek az időintervallumok csökkentek, ami már figyelmeztető lehet a szakemberek számára.

A vasárnap kezdődő csapadékos időjárás alig egy hetet tart, nem egyenlíti ki a másfél hónapi szárazságot. Inkább a hőmérsékleti értékek csökkennek drasztikusan. Több mint 10 fokot hűl le a levegő hőmérséklete, ami viszont az időszaknak megfelelő normális értéket jelent. A mezőgazdasági földterületek csak akkor jönnek helyre, ha csapadékos telünk lesz és a tavaszi hóolvadás lassú, mert akkor sikerül a talajvíz-tartalékokat némiképp feltölteni.

A szakember véleménye az, hogy az illetékes szakhatóságok hosszú távú aszálystratégiát kell kidolgozzanak, ami nagyarányú erdősítést és vízfelületek létesítését jelenti. A mezőgazdasági terménystruktúrát is át kell gondolni, szárazságot tűrő, gyorsan érő növények termesztésével. Ehhez pedig ki kell építeni a regionális öntözőrendszereket, azzal a céllal, hogy a kevesebb víztartalékkal rendelkező területekre szállítsanak vizet a bővebb tartalékkal rendelkező helyekről. Megyénkben is a Felső-Maros mentéről a Mezőséget kellene minél előbb ellátni.

Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium elindította az erdősítési programot, de az ültetések még mindig nem haladnak olyan ütemben, mint amennyi erdőt kiirtottak az utóbbi évtizedben. Tudomásunk szerint megyénkben is csupán három önkormányzat igényelt támogatást faültetésre, ez jóval kevesebb, mint amennyit fásítani lehetne.

Dávid Csaba, a Román Vizek Országos Hatóság vezérigazgatója lapunknak kifejtette, az árvízvédelmi munkálatoknak kettős céljuk van, mert mindamellett, hogy a víztározók vagy a mederkotrások a nagyobb árhullám megfékezését is szolgálják, tulajdonképpen fordítottan is működnek, több vizet lehet felfogni, illetve a folyók akadálymentesen szállíthatják le a megfelelő mennyiséget a sík területekre. A vízügyi szakember szerint a hosszan tartó szárazság nem okozott olyan nagy gondot Erdélyben, Moldvában, a Bánságban, mint az ország délkeleti részein, ahol az őszi mezőgazdasági munkálatokat is megzavarta. A hosszú távú stratégiával kapcsolatosan elmondta: készülnek az országos árvíztérképek. Ezek alapján olyan konkrét mesterterveket dolgoznak ki, amelyekkel a beruházási munkálatokra uniós pénzösszegeket lehet pályázni. Ennek alapján – a szárazságra való tekintettel – a vezérigazgató javasolni fogja, hogy a munkálatok 90%-ában kettős rendeltetésű víztározók legyenek, amivel szükség esetén pótolják a belső folyók vízhozamát. A délkeleti megyékben a szárazságot az is fokozta, hogy míg az Olton van tározó, a Zsil, Ialomiţa és Argeş folyókon nincs, és ezeknek az alacsony vízállása igencsak gondot okozott a régióban. Az ilyen helyzetet hosszú távon csakis így lehet kiküszöbölni.

Az tény viszont – állapították meg a szakemberek –, hogy a szélsőséges globális időjárási jelenségeket csak határokon átnyúló közös környezetvédelmi programok minél előbbi alkalmazásával lehet némiképp megfékezni.