Jog, politika, alkotmány (XVI. rész)

Az igazságszolgáltatás jelenleg Romániában reneszánszát éli, főleg a médiában intenzíven reklámozott DNA-bilincscsörgések miatt. Az igazságszolgáltatást általános jelleggel szabályozza az alkotmány, ennek ellenére majdnem havi rendszerességgel jelennek meg az Alkotmánybíróság döntései, melynek értelmében fontos törvényes rendelkezések, például a büntető törvénykönyv vagy a büntetőeljárás paragrafusai alkotmányellenesnek vannak nyilvánítva. Nemrég például az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amelynek értelmében a román titkosszolgálat – és nem csak – bírósági végzésen alapuló lehallgatásokat végezhet. Ez csak egyik példája annak, hogy az alkotmányban leírt általános jogelvek hogyan sérülnek a gyakorlatban, megmutatva a hatályos törvények sokszor kétes szakmai voltát és alkotmányellenességét.

Az alkotmány szerint az igazságszolgáltatást a törvény nevében gyakorolják, tehát nem a nép, a király vagy az uralkodó nevében, vagyis egy objektív jogszabályi alapra helyeződik, és nem szubjektív – pl. nép- vagy uralkodói akaratra. Az alkotmányos rendelkezések szerint az igazságszolgáltatás egységes, részrehajlásmentes és egyenlő mindenki számára, tehát a törvény előtt mindenki egyenlő, azt nem lehet a személy kilététől függően alkalmazni. A bírák függetlenek, és csak a törvény rendelkezéseinek vannak alávetve, ami azt jelenti, hogy egy bírát nem lehet utasítani semmilyen körülmények között valamilyen döntés meghozatalára. Ennek garanciájául a bírák elmozdíthatatlanok, vagyis egyszer kinevezve, vizsga alapján kerülnek be, formális kinevezésüket az államfő hajtja végre, de ettől még nincsenek neki semmilyen módon alárendelve – nem lehet őket önkényesen áthelyezni csak azért, mert valahol kellemetlen döntéseket hoztak. A bírák kinevezéséről szóló javaslatok, valamint az előléptetésük, áthelyezésük és büntetésük a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának (Consiliul Superior al Magistraturii) – más megnevezés szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács – a hatáskörébe tartoznak, a vonatkozó törvények szerint. Fontos megjegyezni, hogy a Tanács – nevével ellentétben – nem szolgáltat igazságot, nem hoz bíráskodási döntéseket, adminisztratív és fegyelmi szempontból felügyeli a bírói kart. Például egy mégoly hibás bírói döntés miatt sem vonhat felelősségre egy bírát, kivéve, ha bűncselekményt követ el, vagy egyértelműen rosszindulattal végzi el a feladatait. A bírói tisztség összeegyeztethetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, az egyetemi oktatásban betöltött oktatói tisztségek kivételével. 

A következőkben az alkotmány általános jelleggel leírja az igazságszolgáltatás szerkezetét, külön kitérve a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék szerepére. Ennek értelmében az igazságszolgáltatás a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéken és a törvény által megállapított bírói hatóságon keresztül valósul meg, a bírói hatóságok illetékességét és az ítélkezési eljárást csak törvény írhatja elő. Ezt tehát elnöki vagy kormányrendelettel nem lehet módosítani, hiszen akkor minden kormány úgy módosítaná a bírói rendszert, ahogy éppen pillanatnyi érdekei kívánják. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék biztosítja, hogy a többi bírói hatóság a törvényt egységesen értelmezze és alkalmazza, ennek értelmében jogegységi döntéseket hozhat (recurs in interesul legii). Fontos kiemelni, hogy tilos rendkívüli bírói hatóságokat létrehozni, mint például a múltban alkalmazott rögtönítélő bíróság. Alkotmányi szintre emelték azt az elvet is, hogy a közhatóságok közigazgatási aktusainak bírósági ellenőrzése a közigazgatási bíráskodás útján garantált, a Parlamenttel való kapcsolatokra vonatkozó és a katonai parancsoló aktusok kivételével. Egyszóval a fenti kivételeken kívül bármely állami szerv vagy hivatal által kiadott közigazgatási irat megtámadható a közigazgatási bí-róságon.

Romániában a következő szintű bírósági szervek léteznek: bíróságok (judecătorie), amelyekhez több város, község és falu tartozik, törvényszékek (tribunal), amelyekhez egy egész megye tartozik, magába foglalva az összes városi bíróságot, táblabíróságok (Curţi de Apel), amelyeket több megye szintjén szerveznek meg és amelyekhez több megyei törvényszék és helyi bíróság tartozik. Például a 

Marosvásárhelyi Táblabírósághoz tartozik Maros és Hargita megye, a Maros Megyei Törvényszékhez pedig a marosvásárhelyi, régeni, dicsői, ludasi és segesvári bíróságok.

Alkotmányos alapelv, hogy a tárgyalások nyíltak, vagyis ezeken bárki részt vehet a törvény által előírt esetek kivételével. Ezt szó szerint kell érteni, vagyis bárki bárkinek a tárgyalására bemehet 

„nézőként”.

Számunkra nagyon fontos alkotmányos elv, hogy habár az igazságszolgáltatási eljárás román nyelven folyik, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bírói hatóságok előtt. Ezt természetesen úgy kell szabályozni, ide értve a tolmácsok és fordítások, fordítók segítségét, hogy ne akadályozzák az igazságszolgáltatás megfelelő lebonyolítását és ne okozzanak többletköltséget az érintetteknek. A román nyelvet nem értő vagy nem beszélő idegen állampolgároknak és hontalanoknak jogukban áll tudomást szerezni a bírósági iratokról és a bírói hatóság előtt tolmács útján beszélni és ügyét érdemben fenntartani. A büntetőperek esetén ezt a jogot ingyenesen biztosítják.

Alkotmányos alapelv, hogy nincsen elsőfokú jogerős döntés, egy határozat ellen mindig lehet fellebbezni, még akkor is, ha a döntés azonnal végrehajtható (ami viszont nem egyenlő a jogerővel).

A bírói rendszer taglalása után az alkotmány az ügyészi (procuror, parchet) testület alapvető elveit írja le, meghatározva annak szerepét, amelynek értelmében az ügyészség képviseli a társadalom általános érdekeit és védelmezi a jogrendet, valamint az állampolgá-rok jogait és szabadságjogait. A közkeletű szóhasználat szerint az ügyész képviseli a vádat, illetve mindig „támad”, de ezek a megfogalmazások természetesen nem takarják az ügyészség valódi szerepét, amely sokkal komplexebb ezeknél a sarkos és sokszor helytelen megfogalmazásoknál. 

(Folytatjuk)

 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro