Jog, politika, alkotmány (XII. rész)

Ebben a részben befejezzük Románia elnöki intézményének elemzését, rátérve a legfontosabb végrehajtó hatalomra, a kormányra.

Az elnök intézményéről el kell még mondani, hogy melyek azok az esetek, amikor megüresedik, illetve ebben az esetben ki/kik gyakorolják átmenetileg az elnöki jogköröket. A tisztség megüresedik lemondás esetén, a tisztségből való leváltás, a feladatgyakorlásban való végleges akadályoztatás vagy elhalálozás esetén. A tisztség megüresedésétől számított három hónapos határidőn belül a kormánynak új elnöki választásokat kell szerveznie az új elnök megválasztása céljából. Megüresedés esetén a tisztséget ideiglenesen gyakorolja – a felsorolás sorrendje szerint – a Szenátus elnöke vagy a Képviselőház elnöke. Így történt például Traian Băsescu felfüggesztése esetén, amikor Crin Antonescu mint a szenátus akkori elnöke gyakorolta átmenetileg az államelnöki jogkört. Ebben az esetben az ideiglenes elnök nem fogalmazhat meg üzeneteket a parlamenthez, azt fel nem oszlathatja, illetve nem kezdeményezhet népszavazást egyes országos jelentőségű kérdésekben. Az ideiglenes elnök jogi felelőssége ugyanúgy kerül megállapításra, mintha rendes elnök lenne. 

Az elnök jogkörének gyakorlása során dekrétumokat – rendeleteket ad ki, amelyek a Románia Hivatalos Közlönyében való közléstől számítva alkalmazandók. Bizonyos esetekben – diplomáciai, honvédelmi, sürgősségi állapot, ostromállapot – az elnöki rendeleteket a kormányfőnek is ellenjegyeznie kell.

Habár, amint láttuk, az elnöknek a román jogrendszerben több mint szimbolikus szerepe van, főleg amennyiben ezt – Traian Băsescuhoz hasonlóan – mint aktív „játszó” elnök gyakorolja, az ország motorja és tulajdonképpeni vezetője, mint azt a neve is mutatja, a kormány (guvern). Ez az ország legfőbb végrehajtó hatalma. Ha nagyon leegyszerűsítenénk, akkor a parlament jogszabályokat hoz (törvénykezik – legislativ), ezeket életbe lépteti a kormány (végrehajtja – executiv), az igazságszolgáltatás pedig törvénykezik (justiţie).

Az alkotmány szerint a kormány, a parlament által elfogadott kormányzási programja alapján, biztosítja az ország bel- és külpolitikájának a megvalósítását, ellátja a közigazgatás általános vezetését és együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel (például érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek, patronátusok, szakmai szervezetek). A kormány a miniszterelnökből, miniszterekből, valamint sarkalatos (lege organică) törvénnyel megállapított más tagokból áll. 

A kormány létrehozása a kormányfő beiktatásával kezdődik. Ennek érdekében Románia elnöke kijelöl egy személyt a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkező párttal, vagy ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal. A miniszterelnöki tisztségre jelölt személynek a kijelölésétől számított 10 napos határidőn belül a kormány programja és tagjai teljes jegyzékével kapcsolatosan kérnie kell a parlament bizalmi szavazatát. Jelenleg a kormányfői funkciót Dacian Cioloş tölti be, az ő 10 napos kormányalakítási ideje alatt az eredetileg kijelölt minisztereket a bizalmi szavazás előtt többször lecserélte, legemlékezetesebb az egészségügyiminiszter-jelölt leváltása volt annak az interneten megjelent félmeztelen képei és – állítólag – más okok miatt.

A kormányprogramot és tagjainak jegyzékét a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésen vitatja meg. A parlament a képviselők és a szenátorok többségének a szavazatával nyújt bizalmat a kormánynak, amely után a kormány tagjai felesküsznek. Ettől az időponttól kezdve gyakorolják a kormány tagjai feladatkörüket. A kormánytagi tisztség összeférhetetlen más közhatósági tisztség gyakorlásával, a képviselői vagy a szenátori tisztség kivételével. Úgyszintén összeegyeztethetetlen valamely fizetett tisztség gyakorlásával kereskedelmi társaságok esetében. Egyéb összeférhetetlenségeket is meg lehet határozni sarkalatos törvénnyel. A kormánytagi tisztség a lemondás, a visszahívás, a választói jogok elvesztése, az összeférhetetlenségi állapot, az elhalálozás következtében vagy a törvény által előírt más esetekben szűnik meg.

A kormány legfontosabb tagja annak vezetője, a miniszterelnök (prim ministru). Az alkotmány értelmében ő vezeti a kormányt és egybehangolja a kormány tagjainak a tevékenységét. A miniszterelnök ugyanakkor elsőbbséggel megvitatandó jelentéseket és nyilatkozatokat terjeszt a kormány politikájáról a Képviselőház és a Szenátus elé. Fontos megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy az elnök nevezi ki a miniszterelnök-jelöltet, ő nem hívhatja vissza. Amennyiben a kormányfői állás megüresedik – a visszahívás természetesen nem számítódik ide – vagy akadályoztatva van feladatkörének gyakorlásában, Románia elnöke egy másik kormánytagot jelöl ki ideiglenes miniszterelnöknek, hogy az új kormány megalakításáig ellássa a miniszterelnök feladatkörét. Amint a miniszterelnök újra gyakorolni tudja tevékenységét, a feladatköre gyakorlásában való akadályoztatás idősza-kára bevezetett ideiglenes tisztségbetöltés megszűnik.

A kormány tevékenysége során határozatokat (hotărâri) és rendeleteket (ordonanţe) fogad el. A határozatokat a törvények végrehajtására bocsátják ki, a rendeleteket a parlament által kibocsátott felhatalmazási különtörvény – lege de abilitare – alapján hozza a kormány, az ebben a törvényben előírt keretek és feltételek között. A kormány által elfogadott határozatokat és rendeleteket alá kell írnia a miniszterelnöknek, ellenjegyezniük kell az alkalmazási terület szerint megbízott minisztereknek, és azokat közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A katonai jellegű határozatokat csak az érdekelt intézményekkel közlik.

A következő részben a kormánytagok felelősségéről és a sürgősségi kormányrendeletekről – is – lesz szó. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro