Jog, politika, alkotmány (XI. rész)

Ebben a részben folytatjuk a Románia elnöke mint jogi intézmény leírását. Habár anakronisztikusan hangzik, az alkotmány szerint Románia elnöke a fegyveres erők parancsnoka, és ellátja a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács (románul CSAT – Consiuliul Superior de Apărare al Ţării) elnöki tisztségét is. Természetesen ez nem jelent abszolút „hadvezéri” – diktátori – hatalmat, mint a középkorban, ugyanis csakis a parlament előzetes jóváhagyásával hirdetheti ki a fegyveres erők részleges vagy általános mozgósítását. Csakis rendkívüli esetekben, az elnök döntését utólagosan kell jóváhagyásra a parlament elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított legfeljebb öt napon belül (pl. fegyveres-háborús agresszió esetén azonnal). Az ország elleni fegyveres agresszió esetén Románia elnöke intézkedéseket foganatosít az agresszió visszaverésére, és ezeket, üzenet útján, késedelem nélkül a parlament tudomására hozza. Ha a parlament nem tart ülésszakot, törvényesen összehívottnak számít az agresszió kirobbanásától számított 24 órán belül. Mozgósítás vagy háború esetén a parlament folytatja tevékenységét ezen állapotok teljes időtartama alatt, még akkor is, ha nincs parlamenti ülésszak, például nyári „vakáció”, parlamenti törvénykezési szünet van. 

Az elnök rendelkezik egyes rendkívüli-kivételes intézkedési jogkörrel: az ország egész területén vagy egyes területi-közigazgatási egységekben a vonatkozó törvényes rendelkezések betartása mellett bevezeti az ostromállapotot (stare de asediu) vagy a sürgősségi állapotot (stare de urgenţă). Az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb öt napon belül kérnie kell a parlamenttől ennek jóváhagyását. 

Az eddig felsoroltakon kívül Románia elnökének még a következő feladatköreit határozza meg az alkotmány: kitüntetéseket és megtisztelő címeket adományoz. Itt érdemes beszélni a nemrégi – bátran mondhatjuk – szégyenteljes döntésről, amelynek értelmében Klaus Johannis visszavonta a Tőkés Lászlónak adományozott kitüntetést, amelyet az a forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapott annak idején még Traian Băsescutól. Tette ezt az elnök annak ellenére, hogy kizárólagosan a saját belátására volt bízva, hogy ezt megteszi-e vagy sem. A kitüntetések véleményezését végző bizottság, amely javasolta Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezésére a kitüntetés visszavonását egytől egyig a volt kommunizmusban szocializálódott PSD-s (Román Szociáldemokrata Párt) vagy ahhoz közelálló személyekből állt. 

A bizottság javaslatát közigazgatási bíróságon támadta meg annak idején Tőkés László nevében dr. Kincses Előd neves marosvásárhelyi ügyvéd, érdemi és formai okokra hivatkozva, illetve a védelemhez való jog megsértése miatt. A keresetet a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék jogerősen visszautasította. Ennek ellenére, ismételjük, a bizottság véleményét az elnöknek nem lett volna kötelessége figyelembe venni. Érdekes megjegyezni, hogy más kitüntetett személyek esetében nem vonták vissza az érdemrendet még akkor sem, ha ezeket közben jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték, pedig ezt az esetet – igaz, nem kötelező jelleggel – nevesíti a 2000/29 sz., az állami kitüntetésekről szóló törvény. (Pl. Adrian Năstase volt miniszterelnök vagy Miron Mitrea volt miniszter esetén.)

Az elnök más feladatai között van a marsallok, tábornokok és tengernagyok kinevezése, köztisztségekbe való kinevezések (pl. bírák és ügyészek), egyéni kegyelmi kérések elbírálása (graţiere).

Valamikor alkotmányos elvi lehetőség volt, de a gyakorlatban a szociáldemokrata párt megpróbálta felfüggesztetni Traian Băsecu államelnököt. Az Alkotmány előírásait megsértő súlyos cselekmények elkövetése esetén Románia elnökét tisztségének gyakorlásából felfüggesztheti a képviselőház és a szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok többségének a szavazatával, az Alkotmánybíróság megkérdezése után. Az elnök a neki felrótt cselekményekkel kapcsolatban magyarázatokat adhat a parlamentnek. A tisztségből való felfüggesztésre irányuló javaslatot a képviselők és a szenátorok összességének legalább egyharmada kezdeményezheti, és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell hozni. A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén az elnök leváltása céljából legfeljebb 30 napon belül népszavazást kell tartani. 2012-ben ezt meg is kísérelték, Traian Băsescut a parlament felfüggesztette tisztségéből, és referendumot – népszavazást kezdeményeztek az elnök lemondatására. Habár 88%-a megjelenteknek a lemondatás mellett szavazott, az Alkotmánybíróság „megmentette” Băsescut, mivel érvénytelennek nyilvánította a népszavazást, amelyen nem jelent meg a választásra jogosult szavazópolgárok többsége, csak 46%-a.

Az elnököt a képviselőház és a szenátus, együttes ülésen, a képviselők és szenátorok számának legkevesebb kétharmados szavazatával, vád alá helyezhetik hazaárulásért. A vád alá helyezés időpontjától leváltásának időpontjáig az elnök tisztségéből felfüggesztődik. A vádról érdemben a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék dönt. A marasztaló határozat jogerőssé válásának időpontjától az elnök leváltottnak számít. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro