Jog, politika, alkotmány (VII. rész)
Az alapvető jogok és szabadságok után az alkotmány bizonyos általános állampolgári kötelezettségeket is taglal, mint például a mindenki által kedvelt közös adóteher-viselési jog, a honvédelmi kötelezettség (ez természetesen nem egyelő a sorkatonai kötelezettséggel, ezt ugyanis megszüntették, jelenleg Romániának elviekben profi és hivatásos hadserege van), az ország iránti hűség vagy a jogok jóhiszemű gyakorlásának kötelezettsége.
A továbbiakban gyakorlati szempontból fontosabb rendelkezései vannak az alkotmánynak, amely leírja az állami alapvető intézményeket.
Ezek sorában az első a gyakorlatban sokat emlegetett – az állampolgárok által sokszor hibásan használt – intézmény, a Nép Ügyvédje. Nevével ellentétben ez az intézmény nem egy kamarai tagsággal rendelkező, az ügyvédi törvény által szabályozott tevékenységű ügyvédet, hanem amint az alkotmány fogalmaz, a nép ügyvédjét a természetes személyek jogainak és szabadságainak megvédése céljából nevezik ki, megbízatása 5 év. Éppen azért 5 év, hogy több parlamenti és államelnöki ciklust is lefedjen a kinevezés, ezáltal elkerülve azt, hogy egy bizonyos politikai erő által kinevezett nép ügyvédje csak annak a bizonyos politikai erőnek a mandátuma alatt dolgozzon. Az intézménynek helyettesei vannak, akik különböző tevékenységi területekre vannak szakosodva. A nép ügyvédje és helyettesei nem tölthetnek be semmilyen más köz- vagy magántisztséget, a felsőfokú oktatásban betöltött tisztségek kivételével. A nép ügyvédje intézményének a szervezetét és működését sarkalatos törvény állapítja meg. A Nép Ügyvédje hivatalból vagy a jogaikban és a szabadságjogaikban megsértett személyek kérésére gyakorolja feladatkörét, törvény által megállapított korlátok között. A közhatóságok kötelesek a nép ügyvédje számára biztosítani a feladatköre gyakorlásához szükséges támogatást. A Nép Ügyvédje jelentéseket terjeszt a parlament két háza elé évente vagy ezek kérésére. A jelentések a jogalkotásra vagy más természetű intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazhatnak az állampolgári jogok és szabadságok megvédésének céljából.
Jelenleg a nép ügyvédje Victor Ciorbea volt miniszterelnök. Amennyiben a nép ügyvédje komolyan veszi a feladatát és pártatlanul látja el feladatkörét, nagyon komoly és hatékony eszköztár áll rendelkezésére a törvényesség, az alkotmányos és demokratikus rend betartatására, ugyanis: állásfoglalásokat nyújthat be az Alkotmánybíróság kérésére, alkotmányellenességi kifogást emelhet a törvények alkotmánysértő rendelkezései ellen azok államfő általi kihirdetése előtt (például a január 1-jén életbe lépett Adóügyi eljárásjogi törvénykönyv – Codul de procedură fiscală – esetén véleményünk szerint köteles lett volna megtámadni annak nyilvánvaló alkotmányellenes kitételeit a magánszemélyek pénzügyi tartozásait nyilvánossá tevő ANAF-szégyenlista esetén. Valószínűleg, mivel szocialista párti törvénykezdeményezés volt, márpedig Ciorbeát is a szocialista párt nevezte ki, ezért „mulasztotta” el megtenni), illetve akár után is. Ami nagyon fontos, hogy a nép ügyvédjének van kizárólagos joga, hogy közvetlen módon nemcsak a törvényeket, hanem a rendeleteket is megtámadja (ordonanţă) alkotmányellenességi kifogással. Ezt kihirdetés után már csak bírósági ügyben lehet megtenni. Ebből a szempontból óriási jelentősége van a nép ügyvédje személyének, ezért is minden hatalom arra törekszik, hogy minél inkább hatalomhű személyt nevezzen ki. Ugyanakkor a nép ügyvédje közigazgatási bíróságon támadhat meg kifogásolt közigazgatási aktusokat, rendelkezéseket. Egy másik fontos feladata a jogegységi döntésben a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék értesítése, vagyis abban az esetben, amikor azt tapasztalja, hogy a különböző bíróságok ugyanazon jogvitában egyértelműen különböző joggyakorlatot folytatnak.
Ennek az intézménynek a tárgyalása után az alkotmány rendelkezik Románia közintézményeiről, ezek sorában az első a parlament. A parlament az alkotmány meghatározása szerint a román nép legfelső képviseleti szerve, és az ország egyetlen törvényhozó hatósága. A parlament a képviselőházból és a szenátusból áll. A képviselőházat és a szenátust általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg, a választási törvény szerint. A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselői helyre jogosultak, a választási törvény feltételei között. A valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen szervezet képviselheti. A képviselők és a szenátorok számát a választási törvény az ország lakosságához viszonyítva állapítja meg. A képviselőházat és a szenátust négyéves időtartamú mandátumra választják meg, amely a jog erejénél fogva meghosszabbítódik mozgósítási, háborús, ostrom- vagy rendkívüli állapotban, ezek megszűnéséig. A képviselőházi és a szenátusi választásokat a mandátum lejártától vagy a parlament feloszlatásától számított legfeljebb 3 hónapon belül le kell bonyolítani. Az újonnan megválasztott parlamentnek, Románia elnöke összehívására, a választásoktól számított legfeljebb 20 napon belül össze kell ülnie. A házak mandátuma az új parlament törvényes összeüléséig meghosszabbítódik. Ebben az időszakban nem lehet felülvizsgálni az alkotmányt, és nem lehet elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni sarkalatos törvényeket (legi organice). Az előző parlament napirendjén szereplő törvénytervezetek és törvényjavaslatok esetében az új parlamentben folytatják az eljárást.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
