Jog, politika, alkotmány (VI. rész)
Az alkotmány a munkához való jog természetes kiegészítôjeként megállapítja a sztrájkhoz való jogot, hiszen a törvényes munkafeltételek biztosításának ez az egyik leghatékonyabb módszere.
Az alkotmány a munkához való jog természetes kiegészítôjeként megállapítja a sztrájkhoz való jogot, hiszen a törvényes munkafeltételek biztosításának ez az egyik leghatékonyabb módszere. A sztrájkok megszervezését és bejelentését, illetve ezek feltételeit külön törvény állapítja meg. Ez a társadalmi párbeszédrôl szóló 2011. évi 62. sz. törvény. Sztrájk által az alkalmazottaknak a szakmai, gazdasági és szociális érdekeik megvédését lehet érvényesíteni vagy legalábbis megpróbálni érvényesíteni.
A következô, alkotmány által biztosított jog a demokratikus és a piacgazdaságon alapuló társadalmak egyik alapvetô feltétele, a magántulajdonhoz való jog. Ennek értelmében a tulajdonhoz való jog, valamint az állammal szembeni követelések teljesítése szavatolt. A törvény a magántulajdont – a tulajdonosoktól függetlenül – egyenlô módon szavatolja és védi. Ugyanakkor az idegen állampolgárok és a hontalanok csak Romániának az Európai Unióhoz történô csatlakozásának vagy más nemzetközi szerzôdések feltételei szerint, kölcsönösségi alapon és sarkalatos (lege organica) törvényben meghatározott feltételek között, valamint törvényes örökléssel (de nem végrendeleti úton) szerezhetnek földterület felett tulajdonjogot. Egyik ilyen sarkalatos törvény jelenleg a 2014. évi 17. sz. törvény, amely a mezôgazdasági külterületek jogi forgalmát szabályozza. Megjegyzendô, hogy a törvény meghozatala elôtt, sôt Románia uniós csatlakozása elôtt is nagyon egyszerû volt az esetleges, külföldi személyek tulajdonszerzési jogát korlátozó rendelkezés kijátszása: a külföldi személy egy romániai jogi társaságot hozott létre, amely már román jogi személy volt, és így minden megkötés nélkül szerezhetett földterületet, tehát közvetett módon külföldiek a múltban is könnyen szerezhettek Romániában földterületet.
Ugyanakkor az alkotmány szerint közérdek esetén, elôzetes és méltányos kártérítés kötelezettsége mellett a magántulajdon kisajátítható. Ezt külön törvények szabályozzák, mint például a 2010. évi 255. számú törvény. Habár elsô hallásra mindenki felhördül a magántulajdon kisajátítása esetén, kisajátítás nélkül olyan fontos beruházások, mint az autósztrádák, vasútvonalak, az országos érdekeltségû gáz- vagy kôolajvezetékek megtervezése vagy akár a metró megépítése lehetetlen lenne. Ilyen alapon például az Országos Útügyi Társaság (CNADNR), az Országos Vasúti Társaság (SNCFR), a ROMGAZ, a METROREX kisajátítási jogkörrel rendelkezik.
Fontos kitétel, hogy a törvényes úton szerzett vagyont nem lehet elkobozni, illetve a törvény vélelmezi, hogy a vagyont törvényesen szerezték-e meg. Ezért a jelenlegi nagy port kavaró DNA-s korrupciós ügyekben nemcsak azt kell bizonyítani, hogy a cselekményt elkövették, hanem azt is, hogy ebbôl származott az elkövetô valamilyen tulajdonjoga, másképpen annak tárgyát elkobozni nem lehet.
Az alaptörvény a következôkben a gazdasági szabadságról beszél, eszerint a személynek gazdasági tevékenységhez, szabad kezdeményezéshez való hozzáférése, és ezeknek a törvény feltételei között való gyakorlása garantált. Ez egyszerûbben kifejezve azt jelenti, hogy bárki alapíthat gazdasági társaságot, amennyiben az általános törvényes rendelkezéseknek eleget tesz.
Az alkotmány meghatározza a család fogalmát, amely a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon, a házastársak egyenlôségén és a szülôk azon jogán és kötelezettségén alapul, hogy biztosítsák a gyermekek eltartását, nevelését és oktatását. A törvény szerint az egyházi házasságkötés csakis a polgári házasságkötés után lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy a házasságon kívül született gyermekek törvényes szempontból a házasságból származó gyerekekkel egyenlô jogi megítélés alá esnek, tehát a törvény nem tesz különbséget köztük. Ugyanitt rendelkezik a törvény a kiskorúak védelmérôl, amelynek értelmében az állam a beteg vagy a fogyatékos gyermekek gondozására segélyeket nyújt, illetve elôírja, hogy a 15 évet be nem töltött kiskorú fizetett dolgozóként nem alkalmazható. A kiskorúak védelme mellett a fogyatékos személyek védelme is szabályozva van, ami értelmében az államnak kötelessége az esélyegyenlôsséget, valamint a fogyatékosság megelôzését, illetve kezelését biztosítani, ezenkívül a fogyatékos személyeknek a közösségi életben való tényleges részvételét is.
A demokratikus társadalom egyik alapvetô jellemzôje, hogy a választott tisztségviselôk elszámoltathatók, annak érdekében, hogy a közintézményeket valamint a választott tisztségviselôket elszámoltassák illetve kérdéseket tegyenek fel nekik. Ennek érdekében az alkotmány biztosítja a petíciós jogot. Az állampolgároknak jogukban áll, hogy saját nevükben petícióval forduljanak a közintézményekhez. Ugyanakkor a törvényesen megalakított érdekvédelmi szervezetek jogosultak arra, hogy petíciót benyújtsanak az általuk képviselt közösségek nevében. A petíciós jog gyakorlása mindig illetékmentes, ezekre a petíciókra a hatóságok törvény szerint megállapított határidôn belül és feltételek között kötelesek válaszolni, általában 10-30 nap eltelte után. Jó példa erre a marosvásárhelyi Dan Masca üzletember, aki a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt bombázza jelenleg folyamatos kérdésekkel a közpénz elköltésével kapcsolatosan.
Ez után a jog után következik az állami hatóság által okozott jogsérelem orvoslásának joga, amely biztosítja, hogy az állampolgárok, amennyiben törvényes jogaikat vagy érdekeiket sértve érzik valamilyen állami ügylet vagy közigazgatási aktus által, vagy a kérelemre való válaszadási kötelezettség elmulasztása által, közigazgatási pert indíthatnak az illetô hatóság ellen. Ezt mindig a megyei törvényszék oldja meg, az eljárást pedig az 2004/554 sz. törvény szabályozza részletesen. Nagyon fontos és sokszor vitatott kérdés, hogy az igazságszolgáltatás hibás döntéseiért ki felel (pl. törvénytelen letartóztatás vagy börtönbüntetés esetén). A törvény értelmében alapesetben ezért a bíró vagy az ügyész nem felel, csak az állam pénzügyi, kárfelelôsségét lehet megállapítani, kivéve akkor, ha bebizonyosodik, hogy az illetô bíró vagy ügyész rosszhiszemûen/szándékosan cselekedett vagy súlyos gondatlanságot követett el.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
