Jog, politika, alkotmány (V. rész)

Az oktatáshoz való jog után az alaptörvény szabályozza a kultúrához, a művelődéshez, valamint az egészséghez való jogot. Ezek értelmében a kultúrához való hozzáférés a törvény feltételei között garantált, illetve az állam köteles intézkedéseket foganatosítani a higiénia és a közegészség biztosítására. Fontos és egyre inkább aktuális jog az egészséges környezethez való jog, amely az egészséghez való joggal együtt vezetett el a dohányzást a közterületekről és a közhasználatú helységekből kitiltó, nemrégiben meghozott törvény megszavazásához. Ez a törvény jelenleg, habár átment a törvényhozás mindkét házán, az Alkotmánybíróság elé került, és csak ennek döntése után lehet kihir-detni.

Az egyik legfontosabb jog, amelyet az alaptörvény garantál és amely nélkül nem létezik demokrácia, az a szavazati jog. Az állampolgárok a választások napjáig, ezt is beleértve, 18. évüket betöltve rendelkeznek szavazati joggal. Nem rendelkeznek szavazati joggal a szellemi fogyatékosok vagy a gyámság alá helyezett személyek, valamint a jogerős bírósági határozattal a választási jogaik elvesztésére ítéltek.

Ennek a jognak a kiegészítője a választhatósági jog. Megválaszthatók azok a választójoggal rendelkező állampolgárok, akik megfelelnek az előbb felsorolt feltételeknek, ha nem tiltották el őket a politikai pártokba való beválasztástól. A jelölteknek be kell tölteniük a választások napjáig (ezt is beleértve) legalább a 23 éves életkort, hogy megválaszthatók legyenek a képviselőházba vagy a helyi közigazgatási szervekbe, legalább a 33 éves életkort, hogy megválaszthatók legyenek a szenátusba és legalább a 35 éves életkort, hogy megválaszthatók legyenek Románia elnöke tisztségébe. Az Európai Parlamentbe történő megválasztáshoz való jog értelmében – Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételei között – a román állampolgároknak joguk van választani, és őket megválaszthatják az Európai Parlamentbe.

A következő jog, amely számunkra Marosvásárhelyen jelenleg is aktuális, hiszen a székely szabadság napjának megszervezését nemrég törvényszéki döntéssel hagyta jóvá a Maros Megyei Törvényszék, az a gyülekezési jog. Ennek értelmében a gyűlések, a tüntetések, a felvonulások vagy bármely más gyülekezés, szabad, és csakis békésen, bármilyen fegyver nélkül szervezhető meg és bonyolítható le. 

A politikai pártok létrehozásához szükséges az egyesüléshez való jog, amelynek értelmében az állampolgárok szabadon egyesülhetnek politikai pártokba, szakszervezetekbe, munkáltatói szervezetekbe és más egyesülési formákba. Alkotmányellenesek azok a pártok vagy szervezetek, amelyek a céljaiknál vagy a tevékenységüknél fogva a politikai pluralizmus, a jogállam elvei vagy Románia szuverenitása, integritása, illetve függetlensége ellen szállnak síkra. Nem lehetnek a politikai pártok tagjai az Alkotmánybíróság bírái, az ombudsman (nép ügyvédje), a magisztrátusok, a hadsereg aktív tagjai, a rendőrök és a köztisztviselőknek organikus (sarkalatos) törvénnyel megállapított más kategóriái. A titkos jellegű egyesületek tiltottak. Itt meg kell említeni a nemrég megszerveződött Vlad Ţepes gárdát, amelyet a magyarellenességéről elhíresült Dan Diaconu szervezett meg és amelyet – mint törvénytelent – máris kolozsvári román emberjogi értelmiségiek a bíróságon megtámadtak.

Az alkotmány szavatolja a munkához való jogot. Kijelenti, hogy a munkához való jog nem korlátozható. A szakma, mesterség vagy foglalkozás, valamint a munkahely megválasztása szabad. Ezért van az, hogy a rezidens orvosok, Romániában széles körben alkalmazott röghöz – kórházhoz – való kötése a törvényszékeken rendre elbukik. Az alkalmazottaknak joguk van a munka szociális védelméhez is. Ezek az alkalmazottak biztonságára és egészségére, a nők és a fiatalok munkarendszerére, az országos bruttó minimálbér meghatározására, a heti pihenésre, a fizetett szabadságra, a rendkívüli vagy különleges körülmények között végzett munkára, valamint a törvényben meghatározott más sajátos helyzetekre vonatkoznak. A munkanap normális időtartama átlagosan legfeljebb 8 óra. A törvény tartalmazza a diszkrimináció tilalmát is, ami szerint az egyenlő munkáért a nőket a férfiakéval egyenlő fizetésben részesítik. A kollektív munkaügyi tárgyalásokhoz való jog és a kollektív megállapodások kötelező jellege garantált. Ez a rendelkezés nagy szerepet juttat az érdekvédelmi szervezeteknek és patronátusoknak is, ennek azonban a gyakorlati megvalósulása sajnos eléggé korlátozott, amint azt már egy előző részben is írtuk. Az alkotmány szerint a kényszermunka tilos, viszont nem számít kényszermunkának a katonai kötelezettségek megvalósításáért, valamint az ehelyett vallási vagy lelkiismereti okokból a törvény feltételei között kifejtett tevékenység; valamely elítélt személy által a fogvatartás vagy a feltételes szabadlábra helyezés idején normális körülmények között kifejtett munka, illetve a természeti csapások vagy más veszély által megkövetelt, valamint a törvény által megállapított szokványos polgárjogi kötelezettségekhez tartozó kötelezettségek.

Ugyancsak itt kell beszélni arról, hogy a ki nem fizetett szabálysértési büntetéseket, amennyiben azok nem behajthatók, a bíróság az érdekelt állami hivatalok kérésére közérdekű munkára változtathatja a vonatkozó különleges jogszabályok szerint. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro