Jog, politika, alkotmány (IX. rész)

A parlament szerepe a törvényhozás – nem tévesztendő össze a törvénykezéssel, ami a bíróságok szerepe. Tevékenysége során a parlament több kategóriájú jogszabályt hozhat, amelyek a következők lehetnek: alkotmányos törvények, sarkalatos v. organikus törvények (legi organice) és egyszerű törvények.

Amint azt a nevük is mutatja, az alkotmányos törvények tárgya az Alkotmány módosítása. Sarkalatos törvénnyel a következő területeket lehet szabályozni: a választási rendszer; az Állandó Választási Hatóság (Autoritatea Electorală Centrală) szervezete és működése; a politikai pártok szervezete, működése és finanszírozása, a képviselők és szenátorok jogállása, a díjazásuk és más jogaik megállapítása, a népszavazás szervezése és lebonyolítása, a kormány és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács szervezete, a részleges vagy teljes mozgósítás állapotának és a háborús állapotnak a jogállása, az ostromállapot (asediu) és a sürgősségi (stare de urgenţă) állapot, bűncselekmények, a büntetések és végrehajtásuk rendszere, a közkegyelem vagy a kollektív megkegyelmezés gyakorlása, a köztisztviselők jogállása, a közigazgatási bíráskodás (contencios adminsitrativ), a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának (Igazságügyi Tanács – Consiliul Superior al Magistraturii), a bírói hatóságoknak, az Ügyészségnek és a Számvevőszéknek a szervezete és működése, a tulajdon és az öröklés általános jogállása, az oktatás általános szervezete, a helyi közigazgatás és a terület szervezése, valamint a helyi autonómia általános jogállása, a munkaviszonyok, a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a szociális védelem általános jogállása, a romániai nemzeti kisebbségek jogállása, a vallásfelekezetek általános jogállása, a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány sarkalatos (organikus) törvények elfogadását írja elő.

Törvénykezdeményezési jogkörrel természetesen nem mindenki rendelkezik. Törvénykezdeményezést (proiect legislativ) – a következő személyek és szervek nyújthatnak be: a kormány, a képviselők és szenátorok, legalább 100.000 olyan állampolgár, aki szavazati joggal rendelkezik. A törvénykezdeményezés jogát gyakorló állampolgároknak legalább az ország megyéi egynegyedéből kell származniuk, és e megyék mindegyikében vagy Bukarest municípiumban legalább 5000 aláírást kell gyűjteni a kezdeményezés támogatására. Az állampolgári törvénykezdeményezés tárgyát nem képezhetik adóügyi, nemzetközi jellegű kérdések, a közkegyelem és a megkegyelmezés. 

A kormány a törvénykezdeményezést a törvénytervezetnek ahhoz a házhoz való benyújtásával gyakorolja, amely, mint először megkeresett ház, illetékes annak elfogadására. A törvénykezdeményezés jogát gyakorló 

képviselők, szenátorok és állampolgárok törvényjavaslataikat csakis a törvénytervezetek esetében előírt formában terjeszthetik elő. 

A törvényjavaslatokat abban a házban kell először vitára felterjeszteni, amely mint először megkeresett ház illetékes annak elfogadására. Megvitatásra és elfogadásra a képviselőházhoz mint először megkeresett házhoz nyújtják be a nemzetközi szerződések vagy más nemzetközi egyezmények ratifikálásáról szóló és ezen szerződések vagy egyezmények alkalmazásából fakadó törvényi intézkedésekről szóló törvénytervezeteket, illetve törvényjavaslatokat, valamint az Alkotmányban tételesen ide 

„irányított” törvénykezdeményezéseket. Ilyen törvények például a törvénykönyvek vagy a sürgősségi kormányrendeleteket utólag jóváhagyó törvények, a közigazgatással vagy a fegyveres erőkkel kapcsolatos jogszabályok. A többi törvénytervezetet vagy törvényjavaslatot megvitatásra és elfogadásra, mint először megkeresett házhoz, a szenátushoz nyújtják be. Az először megkeresett ház 45 napon belül dönt. Törvénykönyvek és más jelentős komplexitású törvények esetében a határidő 60 nap. Ezen határidők átlépése esetén a törvénytervezet vagy a törvényjavaslat elfogadottnak számít. 

Így ment át a jelenleg nagy port kavaró, Bogdan Diaconu által kezdeményezett, az állam nyelvét a hivatalos közigazgatásban kötelezővé tevő jogszabály, ugyanis a politikai egyezkedések után az RMDSZ-nek nem maradt képviselője az előzetes bizottságokban, elveszítve így a követéses kontroll lehetőségét. Az először megkeresett ház által történt elfogadás vagy elutasítás után a törvénytervezetet vagy a törvényjavaslatot átküldik a másik háznak, amely véglegesen dönt. 

A sarkalatos törvényeket és a házak szabályzataira vonatkozó határozatokat mindegyik ház tagjai többségének a szavazatával fogadja el. Az egyszerű törvényeket és a határozatokat mindegyik ház jelen levő tagjai többségének a szavazatával fogadja el. A parlament, a kormány kérésére vagy saját kezdeményezésből, a házak mindegyikének szabályzata szerint megállapított sürgősségi eljárással fogadhat el törvénytervezeteket és törvényjavaslatokat.

Miután megszavazták, a törvényt kihirdetés végett el kell küldeni Románia elnökének. A törvényt az átvételétől számított legtöbb 20 napos határidőn belül ki kell hirdetni. Az elnök, a kihirdetés előtt, a parlamenttől egyetlen alkalommal kérheti a törvény felülvizsgálását. Ha az elnök a törvény felülvizsgálását kérte, vagy a törvény alkotmányosságának a vizsgálatát kérték, a felülvizsgálás után elfogadott törvény átvételétől vagy az alkotmányosságot megerősítő alkotmánybírósági döntés átvételétől számított legtöbb 10 napon belül a törvényt ki kell hirdetni. A törvényt közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében, és az a közzétételének időpontjától számított három nap múlva vagy a szövegben előírt későbbi időpontban lép hatályba. 

 

(Folytatjuk)

 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro