2021. január 28., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

XVI. Agrártudományi konferencia

Tavaly év végén tartották a Jövőformáló agrártudomány című XVI. agrártudományi konferenciát, melyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásár- helyi Karának Kertészmérnöki Tanszéke, valamint a LAM Alapítvány kezdeményezett, szervezett, támogatott. A jelen helyzetre való tekintettel nem az előre elgondolt helyszínen, Kolozsváron, hanem virtuális térben tartották meg. Magam is érdeklődéssel, figyelemmel hallgattam végig az előadásokat, melyekről most beszámolok.






Bíró Boróka Júlia, az EME sepsiszentgyörgyi fiókegyesületének elnöke és a sepsiszentgyörgyi Sapientia Oktatási Központ tanára mint moderátor nagyon ügyesen, rugalmasan vezette, irányította a konferenciát, melyen 19 előadó mutatta be kísérletét, szakmai eredményét, és egy könyvbemutató is helyet kapott.
Dr. Nyárádi Imre-István, az EME Agrártudományi Szakosztályának elnöke, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara Kertészmérnöki Tanszékének tanára, a konferencia főszervezője megnyitóbeszédét az EME és az Agrártudományi Szakosztály rövid történeti áttekintésével kezdte, majd a konferencia tartalmát, céljait ismertette. Megemlékezett a Erdélyi Múzeum-Egyesület 161 évvel ezelőtti megalakulásáról, amelyet 1859. november 23-án gróf Mikó Imre alapított. Beszélt az alapításkor elhatározott szerepéről, célkitűzéseiről, majd a rendszerváltás utáni újraalakulásáról. 2002-től a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működik, fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Megtudtam, hogy a témát, „a mottót Magyarországról kapják, ebben az esetben Jövőformáló agrártudomány címmel, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében sajátos színezetet kap”. Az EME keretében jött létre az Agrártudományi Szakosztály 2004. november 15-én, az EME összehívta agrárszakemberek találkozóján, dr. Egyed Ákos javasaltára. Első elnöke dr. Jakab Sámuel (2005–2010), majd Farkas Zoltán András (2010–2018), 2018-tól dr. Nyárádi Imre-István. A célkitűzések, feladatok közé tartoznak: kutatás, szakkiállítás (pl. a nyárádszeredai kertésznap, dísznövény-, kertészeti kiállítás), tudománytörténet, megemlékezések, publikálás, kapcsolatápolás, tudománynépszerűsítés, szakmai rendezvények (pl. metszés/oltás, illetve kukoricahibrid-bemutató), tudományos ülésszakok, konferenciák szervezése, akácsak ez a mostani. Az első konferencia Marosvásárhelyen volt a Sapientia Egyetem új épületében, Jakab Sámuel tanár főszervezésében. A konferenciák „vándor jellegűek”, a helyszín váltakozva Marosvásárhely, Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy. 2019-ben megvalósult az V. erdélyi kertész- és tájépítész-konferencia. Nyárádi tanár úr megemlíti, hogy „a kutatások dr. Thiesz Rezső tanár úr tevékenységével kezdődtek”, aki 2004-től adjunktus a Sapientia EMTE-n, majd a 2006-ban önállósodott Kertészmérnöki Tanszék első tanszékvezetője. „Szerteágazó kutatási témákat bonyolítunk le, sikeresen”, mondja. A konferenciák célja általában: „egy olyan fórum, ahol tapasztalt és kezdő szakembereknek lehetőség adódik tudományos eredményeik bemutatására, megvitatására és közzétételére, illetve szakmai közösség tud formálódni”. Határokon ível át a rendezvény, „mert nem ritka, hogy külföldi előadók vesznek részt”. „Az előadók a Sapientia, a nyárádszeredai képzés keretében oklevelet szerzett agrármérnökök, kertészmérnökök, tájépítészmérnökök, valamint az agrártudományokkal kapcsolódó határterületről vannak”, tájékoztat a tanár. A konferencia fontos érdeme: „egy fő aspektus, igyekszünk ezáltal is a magyar szaknyelvet ápolni, mert ismert, hogy idegen szavak révén mennyire sérül, kopik a szaknyelv”. Egy lehetőség, ahol „anyanyelven tudjuk ápolni ezt a szaknyelvet”. Külföldről is tanúsítottak érdeklődést, többek közt a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának volt dékánja, dr. Komlósi István egyetemi tanár „felfigyelt a szakmai rendezvényre, és gratulációját fejezte ki”.






Dr. Benedek Klára, aki a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara Kertészmérnöki Tanszékén tanszékvezető, köszöntötte a kollégákat, előadókat, és „örömét fejezte ki, hogy ennyi fiatal arcot lát az előadók között”.
Az előadásokat hallgatva felfedeztem azok sokszínűségét, ugyanis a növénytermesztés, géptan, talajtani viszonyok, természet- és környezetvédelem, állattenyésztés és tájépítészet szakterületeken készült kísérletek, szakmai eredmények, tanulmányok bemutatásáról szóltak. Mindannyian bemutatták kísérleteikben az általuk használt anyagot, módszert, megnevezték a célt, amiért dolgoztak, kísérleteztek, majd az eredményt és annak felhasználási lehetőségeit.
 A növénytermesztés terén egyedi, érdekes és hasznos Molnár Katalin Bioaktív anyagok serkentő hatása a káposztarepce növények csírázására témájú kísérlete. A kísérlet célja: „bioaktív anyagok legkisebb koncentrációjának alkalmazása”, amelyet eredményesen lehet használni, szabadföldi körülmények között is alkalmazni a káposztarepce (Brassica napus L. var. oleifera) „szerteágazó felhasználású növénynél, a termény mennyiségi és minőségi fokozásának érdekében”. Katalin ismertette a laboratóriumi kísérletek eredményét.
 György Barna Csaba A Marosszék vidékén fellelhető húsos som (Cornus mas L.) populációk tájszelekciós vizsgálata című előadásából azt tudtam meg, hogy „a jövő gyümölcstermesztésében a húsos som térnyerése egyre jelentősebb”, és hogy „nemzetközi szelekciós kísérletek tárgya”. Ez a „szupergyümölcs”, amely a vadonban él, jó lenne, ha bekerülne a termesztésbe. Ezt a célt szolgálják a megfigyelései, mérései, melyeket Marosszék három tájegységén végzett, hogy a legjobb szaporítóalany kiválasztódjon.
 Nyárádi tanár úr szavait idézve „Botha Miklós kollega színesíti a palettát” A kolozsvári nyúl – fajtafenntartás címmel bemutatott előadásával. Érdekes, hogy az ismertetett kolozsvári nyúlfajta Romániában az első elismert nyúlfajta 2016-tól, míg 2017-től a fajta bekerült a fajtastandardba. 2005-ben kezdődött a kitenyésztés a nagy csincsilla és az új-zélandi fehér nyúl pároztatásából. A többéves kitartó munka meghozta gyümölcsét, mert európai kiállításokra is eljutottak, ahol győztesként kerültek ki a nagy húshozamú, házi tenyésztésre alkalmas, jó ellenállóképességű nyúlfajtával.
Érdekes volt Pásztor Judit, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara Gépészmérnöki Tanszékének oktatójának a Vetőtálcába szemenkénti vetést megvalósító robot tervezése, megvalósítása című előadása. A jövőben jelentős helyet foglaló eszközök, a robotok palántanevelésben való alkalmazásának egy lehetőségéről szól a bemutató, amely Gál Ervin mechatronika szakos hallgató államvizsga-dolgozata alapján készült. A téma választása György Sándor nyugalmazott kertészmérnök javaslatára történt, aki a kertész-, ezen belül a palántanevelés szakágazat számára vetőtálcába szemenként vető szerkezet tervezését, megvalósítását szorgalmazta. A vetőrobot érdekessége a végberendezése, a tulajdonképpeni vetőszerkezet, amely pneumatikus üzemeltetésű, két sorban elhelyezett vetőtűsor. A pneumatikát egy háztartási porszívóval oldották meg, hogy a vetőeszközt kistermelők is fel tudják használni. Az előadásban a vetőszerkezet kézi üzemeltetésének megfigyelése során egy 144 cellás vetőtálca szemenkénti vetése átlagosan két perc alatt megtörtént. A robotok felhasználása a növénytermesztésben egy eddig kevéssé ismert terület, amely nagy lehetőségeket rejt.
A burgonyatermesztéssel kapcsolatosan három különböző szempontot vizsgáló, értékes tanulmány került bemutatásra: Ábrahám Alpár az Étkezési és chipsburgonyafajták összehasonlító vizsgálata Csíkszentmártonban című tanulmányát, mint mondja a „Romániában a második kenyérként” emlegetett alapélelmiszerről készítette. „A Csíki-medence potenciális burgonyatermesztő régió”, így az ő szülőfaluja, Csíkszentmárton, ahol a kísérlet gyakorlati része megvalósult, igen alkalmas erre a célra. Kísérletének célja az étkezési és chipsburgonyafajták összehasonlítása. Két év, a 2018-as és a 2019-es termésadatainak és gazdasági elemzésének alapján az a következtetés született, hogy az étkezési burgonyafajták termesztése sokkal jövedelmezőbb, mint a chipsfajtáké.
 A burgonyabetegségekről szóló kísérletéről szól Muzsnai László A burgonya (Solanum tuberosum) közönséges varasodás (Streptomyces scabies) károsítása különböző növényi hormonos kezelések esetén bejegyzett tanulmánya. A kísérlet Dálnokon készült 2018-ban, három burgonyafajta és három növényi hormon alkalmazásával. Következtetésként megállapította, hogy „a növényi hormonok alkalmazása nem feltétlen jelent biztonságos termesztést”, és hogy a kiválasztott burgonyafajták közül a Carrera a legalkalmazhatóbb. Továbbá megállapította, hogy „a Phytophtora infestans (burgonyavész) ellen körülményes a védekezés”, valamint hogy „a sugárgombás varasodás esztétikai problémát jelent, a termés mennyiségét nem befolyásolja”.
 A jövő népességének élelmiszerrel való ellátása érdekében készült Szabó Melinda A burgonya ültetőgumó mére- tének hatása a hozam vizsgálatára címmel bemutatott kísérlete. Három gumóméretet és három burgonyafajtát (Arizona, Riviera, Esmee) próbált ki. Az eredmény szerint a legnagyobb elültetett gumóméret (50-60 mm-es) hozta a legnagyobb gumószámot. A vizsgált fajták közül a legnagyobb termést és gumószámot az Arizona burgonyafajta adta, vonta le a következtetést.






A környezet- és természetvédelem szolgálatát képviseli Bartos Levente Energiafűz hibridek dugványainak gyökeresedési vizsgálata különböző serkentő termékek hatására készült kutatási munkája. A sepsiszentgyörgyi környezeti viszonyok közt három energiafűz-hibrid közül az Inger hozta a legjobb teljesítményt, a három gyökeresedést serkentő anyag közül a Radi-stim 2 a legkedvezőbb hatású. A kísérlet a fosszilis energiahordozók csökkentését és a biomassza, jelen esetben az energiafűz alkalmazását szorgalmazza.
Molnár Sándor Különböző napraforgóhibridek összehasonlító vizsgálata Zágon termőhelyi adottságaiban címmel közölte munkáját, amellyel bebizonyította, hogy a Kovászna megyei Zágon adottságai megfelelnek a napraforgó termesztésére, és 10 hibrid megfigyeléséből kiszűrte a két legmegfelelőbbet: a Mas 92 CP-t és a Marbeliát.
 A termesztésben fontos kritérium a talaj nedvessége, ezt tanulmányozta Varga Csaba A lejtőkitettség hatása a talajnedvesség alakulására címmel. A Sepsiszentgyörgyön készült kísérlet a lejtő északi vagy déli kitettségének figyelembevételével, tavaszi vagy őszi időszak esetében ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy a déli oldal tavaszi mérései nagyobb nedvességtartalmat mutattak, magasabb széntartalom mellett. A kutatás lépéseinek, módszerének bemutatása után megtudhattuk, hogy a kísérlet folytatódik, más paraméterek figyelembevételével.
Az ökológiai gazdálkodás pozitív eredményeit, jövőre gyakorolt hatását villantotta meg Pilbát Tímea Ökológiai gazdaságok feltérképezése Kovászna megyében és ökológiai, valamint konvencionális gazdaságból származó termékek C-vitamin-tartalmának összehasonlítása címet viselő tanulmánya. Munkája során több szemponból összehasonlítja a konvencionális és ökológiai gazdálkodást.
Bordás Katalin-Ilona a kukoricacsöveket károsító kukoricamoly rajzásának dinamikáját figyelte és határozta meg. Ennek ismerete azért nagyon fontos, mert ez alapján időzíteni lehet a védekezést a kártevő ellen. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) csapdázása biszex csapdák használatával a kukoricaterületeken címmel tartott bemutatót az eredményeiről.
A Budapestről érkezett Bedőházi Amanda az olasz nád mint jövőbeli energiaforrás kapcsán végzett kutatási eredményeiről értesülhettünk. Bemutatója a Színhőmérséklet és fényerősség hatása az Arundo donax mikroszaporított hajtásain címet viselte. Az optimális fénybeállítás magasabb osztódást és hajtásszámot eredményez, ezáltal gazdaságosabb a termesztés. A vizsgálat nem ért véget.
 Gyarapodtak az ismereteim a baktériumokat illetően Gálfi Gyurka Emőkét hallgatva, aki Különböző fa- és cserjefajokból izolált hasznos és kettős szerepű baktériumok címmel tárta fel kísérleti eredményeit. Beszélt néhány baktériumról, melyek lehetnek pozitív és negatív hatásúak is a növényekre, esetenként kettős hatásúak, növényre és emberre gyakorolt hatásuk által. A káros baktériumok is szükségesek észszerű mértéken belül, állapítja meg.
Egyedi Tankó Orsolya a szurokfűvel mint elismert gyógynövénnyel kapcsolatos tanulmánya, megfigyelése: Gyimesi termőhelyek szurokfű-populációi (Origanum vulgare L.) és ezek jellemzése. Aktuális és jövőbeli problémákra nyújthat megoldást hatóanyagai által: timol, karvakrol, flavonoidok, cserzőanyagok és nyálkaanyagok. Ezért „napjainkban gomba- és vírusölő hatását tanulmányozzák”. Megállapítása a vizsgált Jávárdi-patak mellől begyűjtött szurokfűről három tényező függvényében történt: tengerszint feletti magasság, a területek használati formája, valamint a terület kitettsége. Következtetése a szurokfű szárazherba-hozamára, droghozamára és illóolaj-hozamára vonatkozik.
Két tájépítész tanulmánya színesítette a konferencián bemutatott anyagot. Marosvásárhelyen élek, itt születtem, így különös figyelemmel követtem, érdekeltek Szabó Beáta Marosvásárhely zöldinfrastruktúrájának fejlesztési stratégiája, a lineáris közterületek hasznosítása, valamint Tăslăvan Róbert A Maros folyó és a Poklos-patak menedzsmentjéhez kapcsolódó stratégiák, a lehetséges zöld, illetve kék folyosók Marosvásárhelyen munkák. Mindketten komoly munkát végeztek, dokumentálódtak, a meglévő zöldfelületeket megvizsgálták, feltérképezték, szakemberekkel konzultáltak. Megállapításaik nyomán érdekes javaslatok születtek, melyek javítanák városunk összképét, zöldinfrastruktúráját. Munkáikban egy szebb, egy élhetőbb Marosvásárhely képe villant meg. Remélhetőleg az új városvezetés figyelembe veszi javaslataikat.
Könyvbemutatóra is sor került. Farkas Zoltán (EME Agrártudományi Szakosztálya) írta A kolozsvári magyar mezőgazdasági felsőoktatás története (1869– 2019) címmel. A könyvről olvashattunk az Erdélyi Gazda júliusi és augusztusi számaiban. A kötet ismerteti a 150 éves múltú kolozsvári felsőfokú mezőgazdasági oktatást. Fontos ismerni a múltat, csak így érthetjük és értékelhetjük a jelent.
 A konferencia végeztével dr. Nyárádi Imre István tanár örömét, megelégedését, köszönetét fejezte ki az elhangzottak kapcsán. Határokon átívelő kapcsolatért, segítségért mondott köszönetet a magyarországi dr. Komlósi István tanárnak. Fejlődést tapasztal, „kezdem nem félteni a jövőt”, majd „a rendezvény hozzájárul ahhoz, hogy tanuljunk egymástól”, mondja. „Látom, van értelme tovább önzetlenül fáradni, annak érdekében, hogy a szakmát, a kollégákat, a szaktársakat továbbvigyük, közösen fejlődjünk”, hangzott el!
A 2021-es viszontlátás reményében zárult a tartalmas konferencia.
„Tudást az adhat át neked, aki maga is megtanulta, és nem csupán hiszi, hogy tudja, hanem be is bizonyította”, szól a mondás.
Az esemény a következő linken megnézhető:  https://www.youtube.com/channel/UCYqIoC9Xck2LyxYTSgKnAxw/


Jáni Rozália kertészmérnök