Jó az idei terméshozam

Teljes kapacitással üzemel a gabonatároló

Bő egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az East Grain Kft. által működtetett kerelőszentpáli gabonatelep, amely mintegy 7,4 millió eurós beruházással jött létre. A korszerű szárítóval ellátott telephely teljes kapacitása 40.000 tonna. A gabonát tizenkét, egyenként 2600 tonnás silóban és két síkraktárban – amibe külön-külön 6000 tonna fér – tárolják. A jó terméshozamnak köszönhetően az idei őszi betakarítást követően is folyamatosan, teljes kapacitással üzemel. 

Az időjáráshoz képest elégedettek a terméssel

Vincze Tamás, az East Grain Kft. igazgatója elmondta: az idei betakarítás után jó terméshozamok voltak az országban, így Maros megyében is. Búzából hektáronként 6-7 tonnát sikerült learatni. Maros megyében jóval kevesebb volt a bevetett felület, hiszen tavasszal a munkálat elvégzésekor esős idő volt, emiatt sokan nem vetették el a magvakat. Ennek ellenére jóval több és minőségileg is jobb termést arattak. Az egyre népszerűbb káposztarepcéből a környéken hektáronként 3,5-4 tonna termett, ami az átlaghoz képest jó arány. A késői vetés miatt a napraforgó betakarításával is megkéstek, de ez az eltolódás nem érintette a hozamot, hiszen hektáronként 2,5–3 tonna termett, és a magvak olajtartalma is jobb volt a tavalyinál. A gabonatárolóba a befogadóképesség 70%-ában kukoricát vesznek át. Ebből is, nemcsak Maros, hanem a környékbeli megyékben is tavaly rekordtermések voltak. Az idén ehhez képest 10-15%-kal kevesebb termett, ugyanis az esős időjárás miatt későn vetettek. A terepről származó információk szerint sok helyen a mag nagyon későn vagy egyáltalan nem ért be az aratásig, ugyanakkor gondot jelentett a nagy a nedvességtartalom. Sokan ugyanis arra vártak, hogy a száron száradjon meg a kukorica, de az őszi ködös, csapadékos időjárás sem kedvezett, így helyenként még folyamatban van a begyűjtés, és lesz, ahol februárban takarítják be a termést. Tavaly még májusban is vittek kukoricát a tárolóegységhez. 

A tároló 2020. október elsejétől működik, és 2021. szeptember 30-ig összesen 90.000 tonna gabonát sikerült szárítani, tárolni és leszállítani a mezőgazdasági egységekhez, feldolgozókhoz, így a tárolókapacitást maximálisan kihasználták. A kukorica mellett repcét, napraforgót, árpát, búzát és szójababot is tárolnak. 

Újdonság, hogy a cégcsoport megvásárolta a radnóti gabonatelepet is, amelyet november elsejétől az East csoport működtet. A radnóti silóban közel 25.000 tonnát tárolhatnak. A szárító mellett előnye, hogy iparvágánya is van, így közvetlenül vagonba rakhatják az elszállítandó gabonát. A jövőben korszerűsítik, bővítik a radnóti siló szárítókapacitását is. Jó hír, hogy mindkét silónál folyamatosan biztosíthatták az üzemeltetést. Volt, amikor torlódás alakult ki, hiszen egyszerre több kamion is érkezett, de sikerült úgy beosztani a szárító adagolását, hogy az folyamatosan működhetett. 

Emelkedő árak 

A gabona világpiaci árának drágulása miatt az idei bő termés a tavalyihoz képest magasabb áron kelhet el. A búza ára kilogrammonként 1,3 lej, ez előző évben 0,90 lej volt, a kukoricáért az idén 1 lejt, tavaly 0,70-0,80 lejt fizettek. A repcemag kilogrammja tavaly betakarításkor 1,8 lej volt, míg az idén az ára 2,9 lej. A napraforgónál is 40-80 százalékkal többet fizetnek, mint tavaly, így a gazdák az idén hektáronként nagyobb bevételre tehettek szert, azonban ennek az árnyoldala, hogy felment az inputok ára, főként a műtrágyáé. Míg a vetőmagok, a növényvédő szerek a tavalyhoz képest mintegy 10 százalékkal drágultak, addig a műtrágya a háromszorosára nőtt a gázár miatt. Ez utóbbi a szárítót is érintette, hiszen gázzal működik. A tavalyhoz viszonyítva a fűtőanyag az ötszörösére drágult, míg egy évvel ezelőtt egy megawatt 100 lejbe került, addig az idén 500 lejt fizetnek érte. Ezért, annak ellenére, hogy a gázár ötszörösére nőtt, „csak” a duplájára drágították a szárítást. A piaci helyzet alakulását figyelembe véve úgy igazították a költséget, hogy ne legyen veszteséges az üzemeltetés. A nagy forgalomnak köszönhetően sikerült megtalálni az egyensúlyt. Ez fontos, mert elméletileg a gazda fizeti a szárítást, gyakorlatilag azonban ez az érték a fogyasztói árban köszön vissza. Ezért érdekelt, hogy jó minőségű, alacsony nedvességtartalmú gabonát juttasson el a tárolóba. 

Vincze Tamás azt is elárulta, hogy emiatt is emelkedhetnek a húsárak, mert a gabona-előkészítés, illetve a takarmánygyártás költségei közvetlenül nincsenek összefüggésben a késztermék, vagyis a hús árának az alakulásával, ugyanis a húsfeldolgozó iparban a kereslet-kínálat viszonya alakítja a piaci értéket. Ameddig ugyanis más országokból (Kína, Lengyelország) olcsóbb termék (szárnyashús) érkezik az országba, addig a hazai előállítók nem adhatják drágábban termékeiket, mert a polcon maradhatnak, és ezek a termékek hosszú távon nem tárolhatók. A magas takarmányárak, illetve a gázár növekedésére – szaktanácsadóik visszajelzéséből ítélve – úgy reagálnak az állattartók, hogy kevesebb állatot telepítenek egy-egy farmra, és van, ahol istállót is feladnak, abban a reményben, hogy tavasszal némiképpen helyreáll a piac, és akkor kevesebb lesz a húskínálat, és az árak is elindulnak felfelé. 

Minőségi inputok és szakmaiság, kiszámíthatóság 

Vincze Tamás szerint a hozzájuk forduló növénytermesztők megértették, hogy aki jól gazdálkodott, esetenként kevesebb területen ugyan, de jó hozamot ért el. Az a fontos, hogy a megtermelt hozzáadott érték ne vesszen el, hanem ennek jelentős részét beruházzák az új technológiákba: mezőgazdasági gépeket vásároljanak, minőségi vetőmagvakat szerezzenek be, hogy ennek megfelelően tudják alakítani a gabonapiaci árakat is. Az idei profitot is jövő évi befektetésként kezeljék, ne kótyavetyéljék el. A cégcsoport vetőmagok, növényvédő szerek, műtrágya értékesítésével is foglalkozik, de ami mindezeknél fontosabb, az, hogy az agrármérnökökből álló értékesítők biztosítják a folyamatos szaktanácsadást is, végigkövetik az egész folyamatot a vetéstől az aratásig. Betegségek megjelenésekor azonnal reagálnak. És az sem mellékes, hogy a termés átvétele után öt napon belül kifizetik a gazdákat, így a bevételből származó jövedelem kiszámítható, a beruházást idejében tervezhetik a termesztők, így beigazolódott a gabonatároló létesítése előtti szándék: a kerelőszentpáli egység Közép-Erdély egyik legnagyobb mezőgazdasági integrátora lett. Eddig nagyrészt Maros, Kolozs és Szeben megyéből hoztak ide termést, de már Brassóból is jött ide gabona. A termesztési képességet tekintve azonban még Maros megye sincs teljes mértékben lefedve, így bőven akad dolguk az elkövetkezendő időszakban, és a radnóti beruházás is igazolja, hogy tájainkon is fellendülőben van a minőségi, üzletszerű, nagyüzemi mezőgazdálkodás.