Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Jékely Zoltán
Rég volt, a pálya kezdetén,
s már szinte felidézhetetlen:
zilált angyal köszönt felém
tavaszi szürkületben…?
Riadtsággal telt sejtelem
jelezte, hogy a perc megáldott,
s vállalni kell tüzön-vizen
át ezt a férfi-anyaságot.
És hordtam a titkos csirát,
két szót talán, mely tízezerből
mágneses vonzással kivált
s dagadozni kezdett bizsergőn.
S megzendült rémült örömöm,
mint a harang, ha Angelusra kondul:
szűzfoganásu vers-örökösöm
él majd nevemmel a síron túl…!
Fejem a házak ereszéhez ért,
s a csillagok közt tartva szemlét
éreztem, lángol a sötét,
s közel a cél, a végtelenség.
1964
1913. április 4-én, 111 éve született Nagyenyeden a József Attila-, Kossuth- és Magyar Örökség díjas költő. Elhunyt 1982. március 20-án Budapesten.