A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) szerdán közös beadvánnyal fordult az Oktatási és Kutatási Minisztérium vezetőségéhez, illetve a szakminiszterhez. Ebben olyan rövid és középtávú közoktatáspolitikai irányvonalak és intézkedések meghozatalát javasolják, amelyek a 2020–2021-es tanév megkezdéséhez, az iskolák programjának járványügyi feltételek között történő hatékony megszervezéséhez, fenntartásához és működtetéséhez járulnának hozzá.
A javaslatcsomag tartalmaz alkalmazható javaslatokat a kerettantervek óraszámait érintő csökkentési eljárásokhoz is. Az RMPSZ és a MAKOSZ közös állásfoglalása értelmében oktatásszervezési területeket érintően a szaktárcának sürgősen tisztázni és pontosítani kell a közbeszédben használt „döntési decentralizáció”, valamint a „hibrid oktatás” fogalmakat. Továbbá ki kell dolgoznia és a tanintézmények rendelkezésére kell bocsátania olyan részletes és széles körben használható oktatásszervezési forgatókönyveket, amelyek a decentralizáció valós lehetőségeit felhasználva egyenként vagy egymás közötti kombinálásuk révén lehetővé teszik a helyi körülményeknek, feltételeknek, járványügyi helyzeteknek megfelelő oktatási folyamatok megszervezését.
A javaslatcsomag szerint a minisztériumnak olyan közoktatást érintő módszertani útmutatókat kell kidolgoznia és a tanintézmények rendelkezésére bocsátania, amelyek oktatási formákra, típusokra és szintekre strukturálva konkrét javaslatokat és megoldásokat tartalmaznak:
– a kerettantervek óraszámainak és a tananyag mennyiségének észszerű, releváns csökkentése, illetve az online és keverékoktatáshoz való igazítása és alkalmazása;
– a 2019–2020-as tanév második félévi tananyagának újrastrukturálása (ezáltal az elmaradt tananyagrész bepótlása), a decentralizált oktatásszervezési döntések eljárásai;
– a pedagógusok tantárgyközi együttműködési lehetőségeinek megvalósulása, az oktatási folyamat megszervezését érintő lehetőségek és ennek „helyszíneit” érintő kérdések;
– az osztályozások, értékelési folyamatok, a jegyek és hiányzások adminisztrálása, vagy a nyolcadikosokat és tizenkettedikeseket érintő vizsgatananyagok követelményeinek és tartalmainak tisztázása terén. Ezen a téren továbbá a pedagógusok és diákok szövetségei szorgalmazzák az érvényben levő törvénykezés összeegyeztetését a járvány által kiváltott helyzetek kezeléséhez szükséges eljárásokkal, illetve olyan, diákoknak és szülőknek szóló oktatási jellegű programokat indítsanak el, amelyek célja az egészséges életmód, illetve a vírussal szembeni védekezés promoválása.
A két szervezet álláspontja szerint sürgős oktatásfinanszírozási intézkedésekre is szükség van a szaktárca részéről, amelynek eredményeképpen növelni kell a közoktatásban dolgozók rendszeres és helyi igényeit kielégítő továbbképzésére fordítható összegeket. Mindezt a megyei pedagógusházak finanszírozásának növelésével, illetve a fejkvótás finanszírozási rendszerben eddig is létező, de támogatás nélkül maradt szakmai továbbképzési alapfejkvóta összegének meghatározásával (25 lej/tanuló/év) és folyósításával javasolják megvalósítani. További országos támogatási programok elindítását javasolják, amelyek révén:
– az állam támogassa a szegény családokban, nehéz körülmények között élő tanulók, a többgyermekes családok, illetve a pedagógusok számára olyan digitális eszközök beszerzését, amelyek internetes elérhetőséggel rendelkeznek.
– lehetővé válik a válság körülményei között megszervezendő, a biztonságos oktatás feltételeinek megteremtéséhez szükséges pluszszemélyzet (különösen a napközikben szükséges kisegítők, de alsó és felső tagozatos pedagógusok, nem didaktikai személyzet, egészségügyi személyzet és iskolai tanácsadó szakemberek) alkalmazása.
– az állam támogatásban részesíti a hátrányos gazdasági és/vagy szociális helyzetben működő, újonnan alakult csoportok/osztályok iskolai bútorzatának beszerzését.
– a megfelelő iskolai közegészségügyi és higiéniai feltételek, valamint az online és/vagy hibrid oktatáshoz szükséges intézményi digitalizáció feltételeinek biztosítása érdekében legalább 20%-kal növekszik a fejkvótás finanszírozási rendszer alapját jelentő, a tanintézmények anyagi és szolgáltatási költségeinek résztámogatását lehetővé tevő fejkvóta.
– 2021-ben az oktatásra a GDP 6%-át fordítják, az Európai Unió nyújtotta finanszírozási lehetőségekből származó összegek beleszámolása nélkül.
A két szervezet álláspontja szerint minden oktatáspolitikai döntés alapját az alábbi elveknek kell következetesen meghatároznia: gyermekközpontúság; oktatáspolitikai relevancia, valós döntési decentralizáció; közösségépítés – diákok, pedagógusok és szülők társadalmi, érzelmi és értelmi jólétének fejlesztése; társadalmi szolidaritás, esélyegyenlőség és méltányosság; minőségi oktatás – egészségi nevelés, valós nevelési igényeknek megfelelő tartalmak és kompetenciák, minőségi feltételek. (közlemény)
