Jascha von der Goltz és Roman Fediurko hangversenye
2023-02-21 16:00:00
- Csíky Csaba
Már 28 évesen elnyerte a 2021-es 8. Nemzetközi Panula Karmesterverseny első díját, a 2019-es Jeunesse Musicale nemzetközi karmesterverseny második díját, ami egyértelműen jelzi tehetségét. Zenei érettsége, friss és inspiráló ötletekkel párosulva, a fiatalabb generáció izgalmas új tehetségeként jelöli ki. Nagyon várjuk a jövőbeli karrierje fejlesztését. Jascha von der Goltz most harmincéves.
Roman Fediurko 2004-ben született Ukrajnában. Ötéves korában egy kijevi zeneiskolába járt. Tanára Halyna Kotsiuba professzor volt. Most a Liechtensteini Nemzetközi Zeneakadémia ösztöndíjasa, és részt vesz az ottani intenzív zenei heteken és tevékenységekben. Számos fontos eseményen lépett fel, mint például a párizsi Halle Cortot-ban a Vladimir Horowitz emlékére rendezett nemzetközi fiatal zongoraművészek versenyének különdíjasaként, vagy 2016-ban a Lato z Chopinem fesztiválon a lengyelországi Busko-Zdrójban, 2017-ben a Mahler Hallban a Wunderkinder al pianoforte koncerteken, az Alto Adige Fesztiválon Dobbiacóban, Olaszországban 2017-ben és 2018-ban, Marosvásárhelyen másodszor lép fel. 19 éves.
Roman Fediurko R. Schumann a-moll zongoraversenyét játszta a Jascha von der Golzt dirigálta zenekar kíséretével. Átütő erejű, egyéni lendülettel vette birtokba a hangszert. Muzikális érettséggel kezeli a műveket, nem fölényes, de öntudatos. Virtuozitása, plasztikus megnyilatkozása őserejű, a ráadásban felszabadultabban volt önmaga.
Jascha von der Golzt F. Mendelssohn Hebridák-nyitányát – op. 26 és R. Strauss Rózsalovag-szvitjét, op. 59. vezényelte.
A Hebridák-nyitány Felix Mendelssohn 1830-ban írt, 1832-ben átdolgozott zenekari műve, amelyet IV. Frigyes Vilmos porosz királynak dedikált. 1832. május 14-én Londonban adták elő Thomas Attwood vezényletével. „Hogy megértessem, milyen különös lelkiállapotba estem a Hebridákon, épp most a következő ötlött eszembe” – írja a húszéves Mendelssohn 1829. augusztus 7-én, a skóciai Hebridákra tett látogatása napján, családjának címzett levelében. A levélben felvázolt 21 ütem majdnem pontosan megegyezik a későbbi Hebridák-nyitány kezdetével. Hogy a zord északi táj milyen elementáris hatást tett a zeneszerzőre, jól mutatja az ugyanazon a napon papírra vetett tusrajza, melynek a Pillantás a Hebridákra címet adta. Mintegy az egész mű összefoglalója a hatalmas terjedelmű coda, amelyben felszínre tör a mindvégig háttérbe szorított, csak a zene mélyrétegeiben, rejtett összefüggéseiben élő ellenponttechnika. A mű végén, a várt diadalmas, harsogó befejezés helyett halk vonós pizzicatókkal tűnik el végleg a szemünk elől a Hebridák világa.
A Rózsalovag-szvit impozáns keresztmetszetét adja a dalmű sima puhasággal áradó zenei anyagának. Az I. tételben a rózsalovag Octavian belépőjét és az azt követő duettjét Sophie-val, a II. tételben Ochs báró keringőjét, a III. tételben a tenor áriáját az első felvonásból, a IV. tételben az első felvonás reggelizőjelenetét, az V. tételben a marsallné, Octavian és Sophie tercettjét halljuk. Végül a VI. tételben Sophie és Octavian záróduettje zárja le a szvitet.
A legőszintébb elismerés illeti az előadás karmesterét, aki korát meghazudtoló, imponáló technikai tudással, muzikális érettséggel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Csupa muzikalitás volt, még valamivel több is. Csupa természetesség.
A közönség tüntető tapsviharral köszönte meg az élményt.
