Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Járd ki lábam, járd ki most! mottóval szervezték meg a magyar nap első kiadását Nagysármáson. A kisváros Maros, Kolozs és Beszterce-Naszód megye határán fekszik, és mintegy 7000 lakosa van. A lakosság hozzávetőleg 22%-a magyar, ami azt jelenti, hogy szórványmagyarságról beszélünk. Ennek ellenére az önkormányzat, az alpolgármester asszonnyal az élen, kiharcolta, hogy amit lehet az egyik nemzetnek, lehessen a másiknak is. Így jöhetett létre az első nagysármási magyar nap.
Az eseményről Trombitás Jolán, Nagysármás alpolgármestere, helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a magyar nap ünnepi istentisztelettel kezdődött, amit az aradi vértanúk emlékére koszorúzás követett. Délután 4 órakor kezdődött a néptánc-találkozó, este 8 órától szüreti bálra került sor. Az alpolgármester elmondta, hogy a rendezvény a vártnál is jobban sikerült, jövőben pedig még többet kellene nyújtani. Mindent megtesz annak érdekében, hogy 2023-ban is legyen magyar nap Nagysármáson. Arra a kérdésre, hogy van-e arra lehetőség, hogy idővel a napból napok legyenek, Trombitás Jolán azt válaszolta, hogy véleménye szerint szórványvidéken egy nap is elégséges, fontosabb, hogy az anyagiakat inkább a városban élő gyerekek oktatására és az öregek megsegítésére fordítsák.
Az eseményen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes, aki elmondta, az RMDSZ-nek van egy régi szórványprogramja, amely szerint a szövetség fontosnak tart minden magyar embert, függetlenül attól, hogy tömbben vagy szórványban él. Aláhúzta, azok, akik szórványban élnek, nehezebb helyzetben vannak, többet kell harcoljanak azért, hogy megőrizzék identitásukat. Kelemen Hunor egyebek mellett azért is látogatott el Nagysármásra, hogy a támogatásáról biztosítsa a helyi magyar közösséget.
A miniszterelnök-helyettes szerint a legnagyobb kihívást szórványvidéken az oktatás jelenti, hiszen kevés a gyerek, de számukra is biztosítani kell a magyar nyelvű oktatást. Erre az RMDSZ külön hangsúlyt fektet, erre példa, hogy Nagysármáson is működik a szórványkollégiumi rendszer. A további, mindennapi problémákat közösen meg lehet oldani, ha hiszünk benne, hogy sikerül megoldást találni, fogalmazott Kelemen Hunor.
Az első nagysármási magyar napon jelen volt Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke is, aki lapunknak elmondta, hogy a Maros megyei RMDSZ egy nagy család, ahol mindenki számít. A megyei önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a szórványban élőket mind kulturális, mind oktatási programokkal. Kiemelte, fontos, hogy a szórványban élő magyar közösség úgy érezze, hogy otthon van a saját városában, ezért támogatják minden esetben a magyar napok megszervezését. A tanácselnök kitért az oktatás kérdésére is. Véleménye szerint fontos támogatni ebben a tekintetben is a szórványban élőket, hiszen ez szavatolja, hogy a mostani fiatalok a térségben maradnak, és ott alapítanak családot, tovább éltetve a helyi magyar közösséget. Péter Ferenc úgy vélekedett, a magyar nap a helyi magyar kisebbségről szól, és a megyei önkormányzat mindig partner az ilyen események megszervezésében mind Nagysármáson, mind más településeken.