Január 13. a vallásszabadság napja
A február 20-án tartott parlamenti ülésnapon ötpárti konszenzussal fogadta el Magyarország Országgyűlése azt a törvényt, amely egyfelől a magyar nemzet szellemi öröksége részének tekinti az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, másrészt a 450 évvel ezelőtti törvény kihirdetésének napját – január 13-át – a vallásszabadság napjává nyilvánítja.
A döntés előzményét képezte a Magyar Unitárius Egyház által kezdeményezett és az erdélyi református, illetve a magyar, valamint a szász evangélikus-lutheránus egyházak elöljárói által is aláírt előterjesztés, amelyet 2018. január 13-án Tordán, a vallásszabadság ünnepe alkalmával adott át Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója Magyarország Országgyűlése, Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament jelen levő képviselőinek.
A magyarországi törvénykezdeményezést közösen jegyzi Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztőként felidézte a reformáció történetét, amelyet Európában vallásháborúk követtek, miközben az oszmán hódítók is veszélyt jelentettek. Erdély a mohácsi vész után két birodalom között találta magát, de az erdélyi rendek felismerték, hogy ha egymás ellen küzdenek, akkor csak az ellenség győzhet. Így érkezett el a tordai országgyűlés, amely elfogadta a vallásügyi törvényt, és szabadságot biztosított a bevett vallásoknak: a katolikusoknak, a reformátusoknak, az evangélikusoknak és az unitáriusoknak. Hozzátette: a korabeli Erdélyben nemcsak a négy bevett egyház gyakorolhatta szabadon a vallását, hanem a szombatosok, a zsidók, az anabaptisták és az ortodoxok (görögkeletiek) is.
Hiller István (MSZP) szerint nem csupán egy 450 évvel ezelőtti eseményre emlékezik a Ház, hanem egy gondolkodásmódra. Tordán ugyanakkor egy olyan kísérletet hajtottak végre, amely hosszú távon sikeres megoldás volt.
Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy fontos lenne tudatosítani a nemzetközi közvéleménnyel azt is, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen tett ígéreteket még mindig nem váltották be, mert a Romániában élő magyarság még mindig nem kapott teljes szabadságot.
Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház. A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, „azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni”, emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.
Az indoklás szerint a tordai vallásügyi törvény által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése meghaladta az 1555. évi augsburgi béke által előirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvet, és olyan békés felekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hasonló Európában csak nyolcvan esztendővel később, a harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békekötés után alakulhatott ki.
Az ünnepi törvény méltó főhajtás az 1568-ban Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát – olvasható az unitárius egyház sajtóhoz eljuttatott közleményében.
Az elfogadott törvény indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének”.
Az ünnepi eseményen a mintegy negyven unitárius képviselő mellett részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmi protestáns egyházak képviselői is.
A törvény történelmi jelentőségének tudatosítása érdekében március 9-én Budapesten jubileumi konferenciára kerül sor az Országházban, amit ünnepi gálaműsor követ a Pesti Vigadóban. (hírösszefoglaló)
