– Terc, kassza, tuletroá, ultimó, uhu, Fedáksári! – mondják Szép Ernő Patika című darabjában, s ma is, a kártyások. Egyre kevesebben tudják azonban, hogy az ultiban Fedák Sáriról, a huszadik század legnépszerűbb magyar színésznőjéről esik szó.
Fedák Sári ezt a fényképet, mely a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található, 1909-ben Nagyváradon Ady Endrének dedikálta.
– Terc , kassza , tuletroá , ultimó , uhu , Fedáksári ! mondják Szép Ern ő Patika című darabjában , s ma is , a kártyások . Egyre kevesebben tudják azonban , hogy az ultiban Fedák Sáriról , a huszadik század legnépszer ű bb magyar színészn ő jér ő l esik szó . Fedák Sáriról , aki pályájának legemlékezetesebb diadalát Kacsoh Pongrác János cím ű daljátékának címszerepében aratta . A bemutatóra 1904 . november 18 - án este került sor . A színészn ő a bemutató éjjelén ezt írta szüleinek : „ Ma a legnagyobb sikerem , mióta színpadon vagyok . Oly ő szinte és oly nagy , amilyet elképzelni is alig lehet . Azt nem lehet leírni , hogy mit m ű velt a közönség . Az igaz , hogy még én sem voltam soha ilyen jó , de ilyen operett sem volt még a világon . – Mikor gatyába bejöttem , hát majd leszédültek , úgy röhögtek ; percekig tapsoltak . Nagyon örülök , hogy a szerz ő imet egy ilyen magyar darab megírására inspiráltam . ”
Az operettet a Király Színházban százhatvanötször játszották megszakítás nélkül , amire a magyar színházi életben még nem volt példa . Fedák azonban ösztönösen megérezte , hogy nem lehet bel ő le „ örökös” János vitéz . Megértette azt is , hogy az operett világában nem adatik meg hosszú szárnyalás : a közönség újabb primadonnákra vágyik . Fedák Sári ezért a szabálytalan pályakezdést szabálytalanul folytatta . Gyakran elt ű nt Pestr ő l , hogy visszatérése annál nagyobb szenzációval szolgáljon . Életvitelét , életmódját , szokásait is úgy alakította ki , hogy sorsának minden pillanata érdekes legyen a közönség számára . Fiatal primadonnaként fogatot hajtott a Stefánián , kés ő bb autót vásárolt , hosszú túrákat tett hegymászással egybekötve . Környezete is igyekezett a publikumot arról meggy ő zni , hogy Fedák kivételes személyiség . Dénes Zsófia , aki évekig titkárként dolgozott mellette , 1981 - ben megjelent Úgy volt , és … cím ű könyvében így emlékezett vissza egy autós kalandjukra : „ Egyszer csak Dél - Tirolban , az Etsch , vagyis az Adige fölött , öreg hídhoz értünk . Nem ő sid ő kben fonták ugyan indákból , mint Szent Lajos hídját , amely hat emberrel leszakadt , ellenben régen készült ez is , és fája majdnem elkorhadt . A tábla németül és olaszul azt mondta : „ Maximális megterhelés : fél tonna . ” Fél tonna ! – futott rajtam keresztül . Hány tonna lehet a mi nagy kocsink ? Másfél , legalábbis… Még jóval a híd el ő tt olvastam Zsazsa fülébe , amit a tábla tudtul adott , minden kommentár nélkül . Semmi . Zsazsa csak annyit mondott Somogyinak ( a sof ő rnek ): – Lépésben . Meg se rezzentünk . Sem ő, sem én . Figyeltük a kocsit . A hidat . A palló reccsenését . Mit tudom én ? A mély folyómeder felett legalább háromemeletnyi magasságban jártunk . Átértünk . Zsazsa akkor b ő rkabátja zsebébe nyúlt , és kihalászott egy sóskiflit . A vállán keresztül nekem nyújtotta . Nem fordult hátra , tovább figyelte az utat . De azt mondta : Pour la mérite . A francia becsületrend jeligéjével adta nekem át a sóskiflit : » Az érdemnek szól« …”
Fedák Sári az utókornak is tartogatott meglepetést . Emlékezéseinek folytatását 1945 után megírta , melyet Te most aludjál , liliom ! címmel nemrégiben kiadtak Budapesten .
Gajdó ,
az Múzeum és Intézet
*
Fedák – teljes : Fedák Sarolta Klára Mária ( Beregszász , 1879 . október 26 – Budapest , 1955 . május 25 .) magyar színm ű vészn ő; Molnár Ferenc író második felesége . Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színm ű vészn ő, énekesno - primadonna volt . Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után , 1900 - ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját . Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett . Többek között szerepelt a Népszínházban , a Vígszínházban , a Király Színházban is . Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe , Berlinbe , Párizsba , Londonba és az Egyesült Államokba is . Humoros és jó el ő adó volt . A legnagyobb operett - primadonna volt , pedig nem volt jó hangja . Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben , de a másoktól ered ő kritikát nem szerette . Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban . Mivel 1944 - ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki , ezért a II . világháború után a Népbíróság a Tanácsköztársaság után még „ levörösözött” színészn ő t most „ nácirajongónak” bélyegezte , és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte . Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra . 1955 . május 25 - én hunyt el Budapesten .
