Tanévkezdés után alig pár napra már számítani lehet arra, hogy az iskolaközösségben levő gyerekek megbetegszenek, hazaviszik a fertőzést, kezdődik a náthás-orrfúvós időszak. Sőt, a szakemberek amiatt is aggódnak, hogy élősködőkkel (tetű, rühatka stb.) fertőződnek meg a diákok. A helyzetre van megoldás, állítják az illetékesek, például az oltásokkal megelőzhetők a megbetegedések, ugyanakkor a szülőknek javasolják, hogy az influenzára, vírusos fertőzésekre utaló tünetek esetén ne engedjék óvodába/iskolába a gyermeket. Az iskolaorvosoké természetesen a fő felelősség abban, hogy a tanintézményekben ne terjedjenek a fertőzések, nekik kell kiszűrni a betegeket, a fertőzésgócokat felszámolni, a vakcinákat beadni, ellenőrizni a diákok étkeztetését, a higiéniai szabályok betartását stb. – hosszú a lista a feladataikról, az iskolai egészségügyi asszisztenseknek hasonlóképpen. Amolyan közegészségügyi szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a tanintézményekben, már ha van, aki. Mert a legtöbb iskolában nincsen iskolaorvos, sem nővér, sem fogorvos, helyenként még orvosi rendelők sincsenek. Hiába a Hivatalos Közlönyben 2023. augusztus 1-jén közzétett, az iskolások egészségügyi ellátására vonatkozó módszertan, amelyben az állam garantálja az iskolások és egyetemisták jogát az egészséghez, az egészséges környezethez, az ingyenes orvosi alapellátáshoz, a probléma nem megoldott. Egyelőre a családorvosokra hárították át ezt a feladatkört, ami elsősorban vidéken jelent gondot, hiszen helyenként a több településen rendelő családorvosnak az iskolásokra már alig jut ideje, legalábbis nem a törvény által előírt, napi szintű ellátás biztosítására. Ami főként az influenza-időszakban igen fontos lenne. Országos szinten a jelenlegi 800 iskolaorvos és a mintegy 3 ezer iskolai egészségügyi asszisztens kevés, legalább kétszer ennyi szakemberre lenne szükség.
Az iskolaorvosokra vonatkozó jogszabályi keret módosítására még 2012-ben Ritli László egészségügyi miniszter hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az ismert adatok szerint 2500 tanuló ellátása hárul egy iskolaorvosra, de, mint hozzátette, a valóságban ez a szám nagyobb. Pedig – az akkori tárcavezető hangsúlyozta – a diákok számos egészségi problémával küszködnek, a tanulók 24 százaléka krónikus betegségekben, mozgásszervi, gerinc-, illetve szembetegségben szenved, és az obezitás is komoly gondot jelent. Ez ma, az egyre jobban digitalizálódó világban nem sokat változott. Sőt. A törvénynek viszont, mint annyi más területen, a kormány itt sem tud érvényt szerezni.
