Mindennapi életünket átszövik a megemlékezések szép pillanatai. Szeretünk fejet hajtani híres, hozzánk közel álló emberek emléke előtt, akik maradandó értékeket hagytak az utókorra.
Fotó: Popescu Ilona
Mindennapi életünket átszövik a megemlékezések szép pillanatai. Szeretünk fejet hajtani híres, hozzánk közel álló emberek emléke előtt, akik maradandó értékeket hagytak az utókorra. A Magányosok Klubjában, melyet Kopacz Imola pszichológus vezet, helye van az ilyen szép gesztusoknak. Ezért hívta meg Popescu Olga alelnök az Unitarcoop Alapítvány lelkes szavalókórusát, amely Erdély egyik legnagyobb költőjének művét ismertette.
Felnőtt egy nemzedék, és majdnem semmit nem tudott Reményik Sándorról. Mert nem taníthatták az iskolákban, nem szavalhatták az ünnepségeken. A történelem zárójelbe tette a verseit, de az igaz és szép gondolatok utat törtek maguknak, és belopóztak a lelkekbe. Ez bebizonyosodott a Magányosok Klubjában, hiszen közösségünk tagjai nagy többségben ahhoz a korosztályhoz tartoznak, amely előtt tiltva voltak a Reményik-versek. És mégis, a szavak ismerősként csengtek, s a hallgatóság rá tudott hangolódni a költő gondolataira. A szavalókórust Kisgyörgyné Barla Júlia nyugdíjas magyar szakos tanárnő vezette, aki már több alkalommal is volt nálunk, és mindig nemzetünk egy-egy nagy költőjének állított emléket. A sok szép vers közül elhangzott: Eredj, ha tudsz!, Mohács után, Templom és iskola, Az építész fia, Egy istenarc van bennem eltemetve, Ahogy lehet, Templomok.
A tanárnő összekötő szövegében végigkísérte a költő életének sorsdöntő eseményeit, és kiemelte a versek azon gondolatait, melyek ezeket az eseményeket tükrözik. Rámutatott a kortárs költő, Sík Sándor kritikájára is, nevezetesen, hogy Reményik verseiben több az emberi, mint a költői megnyilvánulás, úgy értelmezve ezt, hogy a versekben kibontakozó értékes emberi gondolatok teszik halhatatlanná költészetét.
A Bocskai-nyakkendős hölgyek – Kisgyörgy Emília, Kedei Ibolya, Nagy Réka, Konrád Tünde, Szeredai Irma, Gergely Orsolya, Boér Éva, Gagyi Valéria, Domó Viktória – nagy átéléssel és szép előadásmóddal verseltek.
Mint minden összejövetelről, ez alkalommal is lelkileg feltöltődve távoztunk, hiszen az elhangzott versek olyan problémákat is érintettek, melyek napjainkban is időszerűek.
Köszönet érte Kisgyörgyné Barla Júlia tanárnőnek, hogy elfogadta meghívásunkat és Kopacz Imolának a jó szervezésért.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
