Nem olyan nagyon rég még szinte a teljes politikum oda meg vissza volt az optimizmustól az idei állami költségvetés kapcsán. Történelmi tettnek számított, hogy december közepére sikerült összeállítani és el is fogadni a következő esztendő számvetését. A tervezésnél arra számítottak, hogy az állam bevételei a kiadásoknál nagyobb mértékben fognak növekedni, és így sikerül leszorítani a deficitet. Ám a puding próbája mindig az evés, és a napokban közzétett januári költségvetési adatok szerint a valóságban pont az ellenkezője történik annak, mint amit a kormány szakijai elterveztek.
Papíron az idén 14 százalékkal kéne növekednie az állami bevételeknek és 10 százalékkal a kiadásoknak. Ezzel szemben a valóság felcserélte a két oldal adatait, mert januárban – a múlt évi számokkal összevetve – 14 százalékkal nőttek a kiadások és 9 százalékkal a bevételek. Így a deficit, a lassú elpusztítására irányuló kormányzati törekvésekre magasról fütyülve, köszöni, de kicsattanó egészségnek örvend. A múlt januári kétmilliárd lejről idén januárra négymilliárdra nőtt.
A tavaly volt a kormánynak egy rejtett adóbehajtója az infláció „személyében”, azonban ez a varázsló idénre a jelek szerint felmondott. Bár voltak változások az adótörvénykönyvben, ami torzíthat az adatokon, nagyon úgy néz ki, hogy az adófizetők a bőrükön érződő pénzromlás hatására alaposan összehúzták a nadrágszíjat, és ez a romló helyzet a vállalkozások életében is érezteti a negatív hatását, mert a fogyasztással összefüggő adónemek bevételei januárban jelentősen visszaestek a múlt évvel összevetve. Hivatalos 15 százalékos éves infláció mellett alig 2 százalékkal nőttek a januári héabevételek tavalyhoz képest, a jövedékiadó-bevételeknél pedig drasztikus, 24 százalékos visszaesés volt. A cégek romló helyzetére a nyereségadó-bevétel 9 százalékos visszaesése utal. Ezzel szemben a kormány januárban egyáltalán nem mutatta jelét a visszafogottabb költekezésnek, mert az állami kiadások jelentősen nőttek éves összevetésben. De ha ezek a költségvetési trendek fennmaradnak a következő hónapokban is, akkor a kormányosok kénytelenek lesznek megkeresni a költekezési vészféket, mert egyébként akkora deficitet termelnek, hogy abból brüsszeli botrány lesz. Mindeközben az ország hitelezői örvendhetnek a legjobban, mert a legdinamikusabban növekedő költségvetési szám nálunk az államadósság kamatköltsége. Idén januárban 3,1 milliárd lejt költöttek erre a tételre, ami több mint 80 százalékkal nagyobb a tavalyi, 1,7 milliárd lejes költségnél, és több mint ötszöröse a két évvel korábbi, 2021. januári 560 millió lejes hasonló kiadásnak. Az idejében való tervezés már kezd menni odafent, már csak számolni kellene ésszel is, mert ha ez így megy tovább, ennek a gazdálkodási mutatványnak az unokáink is fizethetik a számláit.
