2022. július 6., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Klaus Iohannis államfő kedden közölte, hogy Bukarest támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Georgia csatlakozását az Európai Unióhoz.

Az elnök az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban fejtette ki álláspontját az egyik közösségi oldalon. Pár soros bejegyzésében közölte, hogy Románia teljes mellszélességgel támogatja a három ország EU-integrációját, hiszen „az EU mindhárom keleti partnerének az európai közösség családjában van a helye”. „Románia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a célkitűzés valósággá váljék” – írta az elnök.

Ugyanerről Bogdan Aurescu külügyminiszter is nyilatkozott hétfőn egy késő esti televíziós műsorban. Emlékeztetett, hogy Románia ratifikálta elsőként a három kelet-európai ország EU-val kötött társulási szerződését és szabadkereskedelmi egyezményét.

Aurescu úgy vélte, hogy a háború okozta rendkívüli válsághelyzetben meg kell erősíteni a három ország európai perspektíváját, ugyanakkor hozzátette: a nagyon gyors csatlakozás aligha lehetséges, hiszen Románia saját tapasztalatából tudja, hogy az integráció az eljárások szempontjából bonyolult folyamat, amely mélyreható reformokat igényel a tagjelölt államoktól, de az EU részéről is erőfeszítések szükségesek.

A diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy az EU napirendre tűzi a kérdés megvitatását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta hétfőn Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírt. A dokumentumokat pedig elküldték Brüsszelbe. (MTI)


Románia megnövelné védelmi kiadásait

Románia katonai kiadásai növelésével akarja védelmi képességeit erősíteni, ugyanakkor energetikai beruházásokra készül a teljes energetikai függetlenség elérése érdekében – jelentette be Klaus Iohannis államfő, a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) ülését követően.

Az elnök szerint ennek a két stratégiai célkitűzésnek a kijelölését az ukrajnai háború, a világ biztonságát fenyegető válság tette szükségessé. Kifejtette: a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelnék a jelenlegi két százalékról, az energetikai függetlenséget pedig elsősorban a megújuló energiaforrás-, illetve az atomerőmű-fejlesztés révén szándékoznak elérni. Az új nemzetbiztonsági célkitűzések megvalósulásához politikai döntésekre és részletes akciótervre lesz még szükség – tette hozzá Iohannis.

A CSAT arról is döntött, hogy – a NATO szintjén születő döntések és kétoldalú megállapodások révén – további szövetséges csapatok áthelyezésével jelentős mértékben megerősítik a NATO védelmi és elrettentő képességét a keleti szárnyon, és felgyorsítják a romániai harccsoport megalakulását.

Ami a háború elől menekülő ukrajnai állampolgárokat illeti, Románia olyan logisztikai központot létesít, amely segít eljuttatni Ukrajnába, illetve az ukrán állampolgárokhoz a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányokat.

A megromlott regionális biztonság közepette szükségessé vált a menekülthullámmal és más kihívásokkal szembesülő szomszédos Moldova támogatásának erősítése is – mutatott rá a román elnök, anélkül, hogy részletezte volna, milyen, Moldovát támogató intézkedésekről döntött a román legfelsőbb védelmi tanács.

Iohannis szerint a „felháborító brutális orosz támadás egy szuverén és független ország ellen” példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni olyan agresszorral szemben, amely a globális biztonságot fenyegeti.

A román elnök elismeréssel szólt „a hódítóval szembeszálló, szabadságáért küzdő ukrán nép hősiességéről és bátorságáról”, és kijelentette, hogy elfogadhatatlan Európa térképének erőszakos átrajzolása.

Iohannis úgy értékelte: Románia NATO-tagsága, EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt harminc év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára.

A román határrendészet összegzése szerint a háború kezdete óta csaknem 90 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába, ötvenezren közülük pedig már elhagyták az országot. (MTI)


Megérkeztek az országba az első francia katonák

Megérkeztek Romániába az első francia katonák a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogălniceanu támaszpontra, ahol már több mint ezer amerikai katona állomásozik – közölte kedden a román média.

A védelmi minisztérium (MAPN) közösségi oldalán közzétett fotókon az látszik, hogy a francia előőrs Antonov típusú szállító repülőgéppel érkezett, amelynek az oldalára sárga-kék csíkot (ukrán nemzeti színek) festettek – a román hírtelevíziók értelmezése szerint az Ukrajnával való szolidaritás jeleként.

Az MAPN szerint a francia katonák a NATO Reagáló Erőihez tartoznak, a következő napokban pedig további francia csapatok és felszerelések érkeznek Romániába.

Emmanuel Macron francia elnök pénteken jelentette be, hogy előrehozzák a korábban beígért csapaterősítés Romániába érkezésének időpontját. A francia vezérkari főnök másnap közölte, hogy mintegy ötszáz francia katonát vezényelnek át Romániába. Román hírforrások szerint az országba telepítendő francia vezetésű állandó NATO-harccsoportba Belgium háromszáz katonát küld.

A NATO az Ukrajnát ért orosz támadást követően pénteken aktiválta a Reagáló Erőket (a NATO többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét). Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség pénteki rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta: több ezer katonáról van szó, akiket a NATO most először vet be a kollektív védelem alapján.


Macron óvatosságra és visszafogottságra kérte a francia hadsereget

Emmanuel Macron francia elnök a hadseregnek szóló hétfő esti üzenetében azt írta: számít a testület „fokozott óvatosságára” és „kellő visszafogottságára”, ha esetleg belekeveredne az orosz–ukrán konfliktusba.

„Tudom, hogy számíthatok arra: feladataik végrehajtása során fokozott óvatosságot és az esetleges beavatkozásokkor kellő visszafogottságot tanúsítanak” – írta a levélben, amelynek részleteit az elnöki hivatal tette közzé.

Emmanuel Macron az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz inváziót „a Szovjetunió vége óta az orosz rezsim legsúlyosabb és leggátlástalanabb hatalmi megnyilvánulásának” nevezte, emlékeztetve arra, hogy a francia erőknek „rendszeresen voltak súrlódásai az orosz reguláris és irreguláris erőkkel” az Atlanti-óceánon, a Közel-Keleten, a Földközi-tengeren és Afrikában. Arra is emlékeztetett, hogy az orosz államfő a minap különleges készültséget rendelt el az orosz elrettentő erőknél.

„Az orosz rezsim az erőt vállaltan a véleménynyilvánítás módjaként használja a nemzetközi kapcsolataiban, akkor is, ha senki nem fenyegette vagy támadta meg. Most ismét a katonai agresszióhoz nyúlt Ukrajnával szemben, és Ukrajnán keresztül a szabadság, a szuverenitás, a jog, az adott szó és a demokrácia elvei ellen, amelyeket Európa és szövetségesei képviselnek” – fogalmazott a közlemény szerint Emmanuel Macron. (MTI)