Iohannis Berlinben: Romániában nincs „magyarkérdés"

Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés, és Romániában nincs „magyar kérdés” – mondta Klaus Iohannis államfő csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után.

 

Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy „szokatlanul nagy” érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez „fenyegetettséget” jelent.

A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és „ők a mi tárgyalópartnereink” – mondta Klaus Iohannis, hangsúlyozva, hogy „Romániában nincs magyarkérdés”.

A tavaly decemberben hivatalba lépett, szász – erdélyi német – nemzetiségű román államfő bemutatkozó látogatást tett csütörtökön a német fővárosban, ahol találkozott Joachim Gauck német szövetségi elnökkel is.

Egy, a látogatást beharangozó német rádióinterjúban kifejtette, hogy az ukrán válság miatt a NATO erősebb romániai jelenlétére van szükség. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Románia a földrajzi fekvése miatt 

„kiemelt helyzetben” van, de egyelőre a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján hozott határozatok végrehajtására kell törekedni, és csak ezután lehet tárgyalni a román felvetésről.

Románia 2011 óta húzódó schengeni csatlakozásával kapcsolatban Klaus Iohannis elmondta, hogy országa teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, készen áll arra, hogy hatékonyan biztosítsa a közösség külső határát, és Bukarest számít Németország támogatására. Merkel azt mondta, „jogos igény” román részről a csatlakozás a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez, és az Európai Bizottság kedvező fejleményekről számolt be legutóbbi jelentésében, de egyelőre nem lehet megmondani, hogy sikerül-e még az idén lezárni a csatlakozási folyamatot.

A munkavállalási korlátozások 2014. január 1-jével történt megszűnése révén Romániából Németországba irányuló vándorlási hullámmal kapcsolatban Merkel és Iohannis is azt emelte ki, hogy tévedés csupán úgynevezett szegénységi – a szociális juttatások megszerzését célzó – bevándorlásként felfogni a jelenséget, hiszen nagy számban érkeznek jól képzett munkavállalók, akik hamar elhelyezkednek a német gazdaságban. A román államfő hangsúlyozta, hogy személyesen is több száz embert ismert, akik kivándoroltak Németországba és „tökéletesen integrálódtak”. A kivándorlók túlnyomó többsége remekül képzett szakember, akiknek elvesztése „komoly kihívás” Románia számára – mondta Iohannis.