Ínycsiklandozó illatok és ételkülönlegességek

A hét végén ismét nagy sürgés-forgás volt a marosvásárhelyi vár melletti téren.  Ezúttal a City Food Karaván telepedett meg e helyen, ahol az evés-ivás, jókedv, a baráti beszélgetések kaptak fő szerepet. A sokak által kedvelt szabadidős rendezvény a polgármesteri hivatal szervezésében lopja be magát a város újkori hangulatába. 

Marosvásárhelyiek, tudjuk, hogy szeretitek a finom falatokat, ezért várunk a karaván pultjaihoz! A második nap már többen voltunk! Szeretünk együtt falatozni és együtt örülni! És szép arcokat látni! – szóltak  a közösségi oldalak  bejegyzései.

A helyszínre érve kiderült, hogy a marosvásárhelyieknek nem kell különösebb mozgósítás, a divatos ízvilág, a finom falatok vonzzák a közönséget. Főleg a fiatalok azok, akik az angol nyelven megnevezett ételekből szívesen válogatnak. Ezt tettük mi is, miközben egyik pulttól a másikig bóklásztunk. Azonnal szembeötlött a Székely Hotdog standja, ahol a legízletesebb, legfinomabb, legfrissebb kolbászos hotdogot kínálták. Volt rá vevő bőven. Aki megkóstolta, másnap is visszament érte. Az Elemózsia standjánál is mindenféle burgert árultak, köztük a vegaburgert, ami  első  rálátásra egy óriásvargányára emlékeztetett, aztán ott volt a fresh food és chilly drinks, ezt persze eszik és isszák is, méghozzá jó csípősen, feltételezem. Aztán válogatni lehetett a Rochin burgers, az öreg szász – a szebeni Bătrânu Sas – konyhájából,  a cheesburgeresnél, a chickenburgeresnél, ahol sajtos vagy csirkés  zsemléket kínáltak. Legtöbben mégis a rákokat, kagylókat, polipot és sült békát kínáló büfénél voltak. Ez kissé meglepett, hiszen ez nem a marosvásárhelyiek közkedvelt eledele. S mégis sokan vannak, akik a különlegességekre vadásznak. Nem mondom, a bukaresti cég nagyon gusztusosan kínálta az amúgy látványban szokatlan tengeri herkentyűket. 

Ízlésesen szolgálták fel az olasz specialitásokat, a bruschettát is, vagy a tésztákat. A megszokott pizzát és a nutellás palacsintát most lekörözte a fish&chips, a sült pisztrángos taco. Volt még egy érdekesség: a sajtokat pohárban kínálták, a sajtfogyasztást úgymond az utcai étkezéshez alakították. A sajtpálcikákat így sokkal könnyebb fogyasztani, mint szeletelve. Ezt kimondottan jó ötletnek tartom. Azonban a kürtős kalácsot semmi sem tudja „kiütni”. Ez a hagyományos székely csemege mindenféle utcai foodos rendezvényen  a fő kedvenc marad. 

Érdekességnek számított számomra a Laposnya kézműves sör, amit Libánfalván gyártanak, de volt ott más itóka is, amit előszeretettel kóstolgattak az emberek.

A szervezőknek nem ártana odafigyelni arra, hogy az elkövetkezőkben sokkal tágasabb teret, több asztalt kellene biztosítani, hogy ne állva kelljen fogyasztani a drágán megvásárolt ételeket. 

Ami a hangulatot illeti, érdemes volt kimenni, belekóstolni Vásárhelynek ebbe az ízébe, beleszagolni ebbe az illatába. Idegen? Újszerű? Globalizáló? Döntse el mindenki saját maga. Tény, hogy kereslet volt iránta, főleg a fiatalok részéről. Az emberek jól érezték magukat, különlegesebb ételeket ízlelgetve, sört hörpintve, zenét hallgatva.