Két igen intenzív mérkőzést játszott a marosvásárhelyi városi sportklub kosárlabda-csapata az óév utolsó napjaiban. A mérleg? Egy győzelem és egy erkölcsi siker. Meg egy demonstráció a sporttámogatások növelésének szükségessége mellett...
Nagyszeben ellen újabb szoros találkozót produkáltak a megyeszékhelyiek, akárcsak szinte minden idei meccsükön. Most azonban a hajrában jobbnak bizonyultak az ellenfélnél. Ebben két dolog játszott közre: egy, hogy Vujadinovićtól megvált a klub, miután bebizonyosodott, hogy semmit sem tesz hozzá az együttes játékához (mi szóltunk, hogy olyan kosárlabdázót igazolni, akit az utolsó helyen végzett csapat nem kívánt megtartani, igencsak merész elgondolás), másrészt Amalia Marchiș játékvezető igyekezete, hogy véleményes személyi hibákat befújva idő előtt a kispadra ültessen két alapembert, Gajovićot és Șolopát, ami aztán oda vezetett, hogy Bölöni és Lowrance is pályán maradt a végjátékban. Mert míg korábban az utolsó perceket egyéni akciókkal próbálták megoldani, elsősorban Person és Gajović révén, ezúttal a triplaparádé vezetett a sikerhez. Addig összesen szerzett öt hárompontost a csapat, az utolsó négy percben pedig ezt megduplázta, előbb Martinić, aztán kétszer-kétszer Lowrance és Bölöni révén. Utóbbi akkor talált be a gyűrűbe, amikor Basti Ionescu kétszer is elhibázta a félkörön túlról. Márpedig ha Gajović és Șolopa nincs kipontozódva, talán a pályán sincs ilyenkor.
A teljesítmény azonban ennél is jobb volt az U-BT Kolozsvár elleni találkozón, noha a végére elfogyott az erő és a lendület. A melegítőben kispadon maradt Person nélkül Dávidként vették fel a küzdelmet a jelentősen nagyobb költségvetésből gazdálkodó – és így a Bajnokok Ligájánál is nagyobb presztízsű kontinentális sorozatra, a Eurocupra összeállított keretű – kolozsvári Góliáttal, ahol két játékos fizetése meghaladja a marosvásárhelyi klub egész évi költségvetését. Ennek ellenére három és fél negyeden át a CSM volt előnyben, amely valahogy mindig megtalálta az ellenszert a kolozsváriak nagyon agresszív védelmével szemben – főleg távoli dobásokkal (ezeket az első három negyedben 60%-kal értékesítették). Védelemben is próbált jól teljesíteni a csapat, de egyrészt Câțe megmutatta, hogy miért ő ma a legjobb beállós Romániában, másrészt, ha a marosvásárhelyiek próbáltak kissé agresszívebben védekezni, azt azonnal szabálytalansággal torolták meg a játékvezetők. Narcis Dan legalább három tiszta blokknál fújt faultot, ezzel hat ponthoz segítve az ellenfelet, hogy az ne szakadjon le jobban, mint az adott pillanatban meglévő tízpontos előny. Amúgy a CSM-nek összesen 8 szabaddobása volt a meccsen, Kolozsvárnak 29, amiből 21 pontot szereztek a vendégek, tizeneggyel többet, mint a végső különbség, azaz a pontjaik szinte negyede szabaddobásból született! Azért ez a szám többet mond, mint a játékvezetés bármilyen szubjektív értékelése…
Fotó: Nagy Tibor
Végül a mérkőzés az utolsó öt percben azon „ment el”, hogy a triplakísérletek már nem vezettek eredményre. Az utolsó négy percben pedig az U-BT, ezt kihasználva, egy 14-0-s rohammal elhúzott, a tízpontos végső különbség azonban egyáltalán nem a valós erőviszonyokat mutatja. Miközben Bölöni 23 percet volt a pályán, de Nistor is 12 percnyi lehetőséget kapott.
A meccs azonban megmutatta, hogy a marosvásárhelyi csapat sokkal jobban is képes játszani, mint ahogy például Csíkszereda ellen tette, másrészt ebben az idényben először (és hosszú, ínséges évek után ismét) megtelt a sportcsarnok, és a hangulat – szintén először hosszú évek után – az egykor bajnoki címért küzdő Maros KK mérkőzésein tapasztaltakat idézte. Mintegy demonstrációként annak érdekében, hogy a sport iránt közömbös városvezetést ráébressze, mekkora blamázs az Marosvásárhelyre nézve, hogy a hasonló méretű megyeközpontok közül (hogy az olyan sokkal kisebb városokat, mint Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda ne is említsük) talán az egyetlen az országban, amelynek a reprezentatív csapata legnagyobb célja, hogy elkerülje a kiesést. Mert a Kolozsvár elleni erkölcsi siker és remek teljesítmény dacára jelenleg ez lehet az egyetlen célja a marosvásárhelyi együttesnek.
* A csoport: Csíkszeredai VSKC – Petrolul Ploiești 77:99, Kolozsvári U-BT – SCM U Craiova 84:65, Bukaresti Rapid – Zsilvásárhelyi CSM 87:62, Marosvásárhelyi CSM – Nagyszebeni CSU 81:76. A FC Argeș Pitești állt.
A 16. fordulóból előre hozott mérkőzésen: Kolozsvári U-BT – Bukaresti Rapid 83:88. Elmaradt mérkőzésen: Marosvásárhelyi CSM – Kolozsvári U-BT 79:89.
* B csoport: Galaci CSM – Konstancai CSM Athletic 81:94, Bukaresti Laguna Sharks – Bukaresti Dinamo 78:77, Foksányi CSM 2007 – Bukaresti CSA Steaua 70:76, Nagyváradi CSM – Temesvári OMHA Mozzart Bet 89:66. A CSO Voluntari állt.
Az előző fordulóból: Bukaresti Dinamo – Foksányi CSM 2007 85:57.
Nem jutott a kupa nyolcas döntőjébe a CSM
Nem jutott be a kosárlabda Románia-kupa nyolcas döntőjébe a CSM Marosvásárhely. A kiírás szerint a hat háromcsapatos csoport győztesei, valamint a legjobb két második helyezett a továbbjutó, és az együttes az első öt csoport mérkőzéseinek lejátszása után a második helyen állt a csoportmásodikok közül. Csakhogy az év végére halasztott B csoportban az történt, hogy miután Konstanca és Craiova is nagy arányban nyert a Laguna Sharks Bukarest ellen, az egymás elleni meccsen pontosan tudták, hogy mindketten továbbjutnak, ha a végén a kettejük közötti különbség nem haladja meg a nyolc pontot… Így hát a hazai pályán játszó Konstanca – tiszta véletlenül – egy ponttal kerekedett felül, így a második helyezett Craiova is kvalifikált, a marosvásárhelyiekénél jobb pontkülönbséggel.
Van azonban egy bökkenő. A szövetség szabályzatában (a kosárlabda-bajnokságok szervezésének általános szabályzata, 13. fejezet, 13.5-ös alfejezet f) bekezdése) feketén fehéren az áll, hogy amennyiben egy sorozatban szerepel a szerencsés vesztes továbbjutásának lehetősége is, akkor az ezt befolyásoló mérkőzéseket azonos időpontban kell lejátszani. Nem némelyeket szeptemberben, aztán az utolsót december 30-án.
Borítékolhatjuk azonban, hogy a nyilvánvaló szabályszegésnek nem lesz következménye, bár amennyiben a marosvásárhelyi klub óvna, a bukaresti szövetségen kívül nincs az a független testület, amely nem adna neki igazat. Amúgy viszont nem az első alkalom, hogy a sportági szövetség semmibe veszi a saját szabályzatát.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
