II. Rákóczi Ferencre emlékeztek

Kedd délben a Római Katolikus Teológiai Líceum, a befogadó intézmény, a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium diákjai, tanárai megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc Vár sétányon álló szobrát, Erdély fejedelmeként való beiktatásának pontosan a 309. évfordulóján. 

Benedek Zsolt, a Református Kollégium igazgatója, a Rákóczi Szövetség helyi vezetőjének üdvözlő szavai után Balla Krisztina és Demeter Nagy Rebeka, a Római Katolikus Teológiai Líceum tanulói felolvasták Rákóczi imáját. Jelen volt dr. Bálint István, a Bolyai líceum, illetve a három tanintézetet egybefoglaló konzorcium igazgatója is. 

A fejedelemre Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója emlékezett. Többek között elmondta, hogy 1707. április 5-én Marosvásárhelyen, a dinnyeföldön, a mai mezőgazdasági iskola épületei helyén, a Nepomuki Szent János szobrával díszített téren II. Rákóczi Ferencet, tábori körülmények között, egy emelvényen beiktatták Erdély fejedelmévé, majd részt vett a hálaadó misén és országgyűlést tartott a Vártemplomban. 

– Nincs nemzet, nincs közösség ünnepek nélkül. Nincs ünnep emlékezés nélkül. S nincs emlékezés, ha nincsenek fontos személyek, események, amelyekre emlékezhetünk – mondta többek között Tamási Zsolt, aki kifejtette, Rákóczi Ferenc olyan fejedelem volt, aki egyesíteni tudta kora társadalmi rétegeit, országa nemzetiségeit felekezeti hovatartozás nélkül. Nemcsak egyszerű lázadó volt, hanem komoly és felelős politikus. A Habsburg-fennhatóság alatt a független államiságot az Erdélyi Fejedelemség őrizte meg, ezért fejedelemként konföderációban készült Erdélyt összekapcsolni Magyarországgal. Erdély katonai visszaszerzése után jött Marosvásárhelyre, hogy beiktassák. A történészek igazolják, hogy korát meghaladó fejedelem volt, aki „úgy tudott egyesíteni és összefogni, hogy mindenkinek, aki zászlaja alá állt, adott valamit”. A szabadságharc emlékét ezért nemcsak a magyar költészet és zene, hanem a rutén, szlovák, román is őrzi. Alapelve volt, hogy az országban a béke csak úgy biztosítható, ha azzal a szomszéd ország is egyetért – állt többek között az igazgató által felolvasott történelmi ismertetőben. 

Marosvásárhelyen mindig is őrizték a nagy fejedelem emlékét. Szobrot emeltek az országváltást megelőzően, utcát neveztek el róla, lépcsőt, az 1911-ben átadott Maros-híd és az 1948-ig működő római katolikus főgimnázium is az ő nevét viselte. Ezért az újraindult Római Katolikus Teológiai Líceum is készül újra felvenni a II. Rákóczi Ferenc nevet – mondta Tamási Zsolt, majd közölte, ezért is tartották fontosnak megemlékezni a fejedelemről újraállított szobránál, beiktatásának 309. évfordulóján. 

Az ünnepi beszédet követően a Református Kollégium Enyedi Márton-Csaba lelkész-tanár által vezetett kórusa a Rákóczi-indulót, majd a Győzhetetlen… című ismert Rákóczi-imát adta elő, végül a Római Katolikus Teológiai Líceum és a Rákóczi Szövetség nevében megkoszorúzták a szobrot.