Így szerettek ők
2013-03-03 18:10:34
- Kaáli Nagy Botond
Először azt hittem, azért működik, mert intim és csiklandós. Mert Nyáry úgy ír a nagyokról, mintha gyóntatta volna őket.
„Először azt hittem, azért működik, mert intim és csiklandós. Mert Nyáry úgy ír a nagyokról, mintha gyóntatta volna őket. Mintha övé lett volna a szemközti ablak. Aztán, amikor vallott Móricz Zsigmondról a Facebookon, rájöttem, ennél többről van szó. Nyáry úgy szereti az íróit, ahogy a szülőket illik: feltétlenül, kétségbeesve és szerelmesen” – írja Grecsó Krisztián arról a kötetről (és szerzőjéről), amely Facebookon kezdődő bejegyzések sorozataként kezdte „életét”. Az író, Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, de a ’90-es évek közepén otthagyta a katedrát. Azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik, e minőségében vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. Az volt a célja a történetekkel, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához – közli az a sajtóanyag, amely a szóban forgó könyv, az Így szerettek ők című kötet marosvásárhelyi bemutatóját harangozza be.
Az igen egyedi könyvbemutatóra a Köpeczi–Teleki-házban, a Bulgakov kávézó emeleti termében került sor, teljes telt házas közönség érdeklődése közepette. Egyedi eseményről beszélhetünk, hiszen a kötetet egyrészt nem méltatta a szokványos módon senki, másrészt a benne szereplő írók, költők, feleségek, múzsák és szeretők megelevenedtek az est során, amelyet a szerző nyitott, aki hatvan perc erejéig teret és időt görbített. Mint rövid bevezetőjében elmondta, a tavaly októberben megjelent kötet negyven történetet tartalmaz Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig. – Tegyünk ma este egy időutazást, jelöljünk ki egy pontot a térben és időben. Legyen ez a pont Budapest, 1920-ban. A negyven szereplőnek a harmada élt ekkor. A XIX. század nagy öregjeinek legtöbbje még életben volt, ekkor alkottak a Nyugat nemzedékei, és sok híres szerzőnek ekkor indult írói, költői karrierje. Lessük meg, mit csinálnak hőseink, mi történik ilyenkor Budapesten. Utunk először a Dohány utcai Otthon körbe, Krúdy Gyulához vezet… – kezdte a szerző a kivetítőn régi filmfelvételekkel hangulatosabbá tett könyvbemutatón, amelyen a főszereplőket a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának két színművésze – B. Fülöp Erzsébet és Bányai Kelemen Barna – elevenítette meg. Nyáry Krisztián átvezető szövegeit felolvasásaik kísérték, felidézték többek között Krúdy Gyula, Babits Mihály, Benedek Elek, Szabó Lőrinc, Petőfi Sándor, Ady Endre, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső alakját, és hol harmonikus, hol viharos házasságukat, szerelmeiket egyaránt. Lakások, kávéházak, villák szobái és termei szivárogtak elő a kollektív tudatalattiból, helyek, ahol a száraz adatokból avagy szívhez szóló alkotásokból ismert nagyságok emberré váltak. Mind a kortársak, mind az utókor számára. Az utóbbi nemzedékeinek esetében egy márciusi szombat estén, kávé és bor mellett, emlékezetesen.
