Huszárok masíroztak Havad községben

Tizenkét hagyományőrző huszárbandérium képviseltette magát a hét végén Havad községben megrendezett huszártoborzón és -portyán. 

A 15. hagyományőrző Mátyás huszárezred havadi, sárpataki, szovátai és krasznai csapatai, a 9-es honvéd huszárezred mezőpaniti és marosvásárhelyi csapatai, a 11. székely határőr ezred csíki, gyergyói és udvarhelyi képviselői, a bihardiószegi Hessen Haburg 4. és a szentjobbi II. Vilmos huszárezred csapatai, valamint bekecsalji kopjás lófők vettek részt a hétvégén a hagyományőrző rendezvényen. A vendégek pénteken estére érkeztek meg a Rigmány fölött felállított táborba, ahol katonasátrak, lacikonyha idézte az egykori életmódot. Vacsora után begyakoroltak néhány katonadalt, majd szombaton reggel lovas-szekeres felvonulás vette kezdetét a községben, zene- és énekszó mellett masíroztak Gegesig, ahol az 1848-49-es szabadságharcosok emlékjelénél tették tiszteletüket. Itt Vincellér Gábor nyugalmazott lelkész köszöntötte őket, majd László János ny. tanár beszélt a vendégeknek a községbeli ’48-as huszárokról és a gegesi Kiss Józsefről, aki részt vett a huszártoborzásokon, és Kossuth lapjában, a Pesti Hírlapban pontosan 170 évvel ezelőtt le is írta. – Gegesben is nagy volt a lelkesedés, 14 személyt válogattak be huszárnak, a 14-15 éves suhancokat az apjuk ostorral kellett hazakergesse, hisz mindenki be akart vonulni. Kiss József zászlótartó lett, több ismerőse is a segítségét kérte, hogy bekerülhessen a honvédok sorába, olyan is volt, aki háromszor állt a bizottság elé szerencsét próbálni – idézte fel az érdekes részleteket a pedagógus.

Ünnepi esemény

Miután a havadi, szovátai, csíki, paniti, vásárhelyi, udvarhelyi és szentjobbi huszárok elhelyezték a tisztelet koszorúját, szombaton délben a csapatok Havadon Kossuth szobránál tisztelegtek, és a havadi, diószegi, csíki, udvarhelyi, sárpataki és krasznai huszárok koszorúztak. Veress Gergely Domokos polgármester köszöntőjében kiemelte: a huszár szó becsületet, tisztességet, erőt, harcot jelent, ebben a szóban benne van a magyar nemzet múltja, jelene, jövője. A község büszke arra, hogy fel tudtak sorakozni a huszárok közé, hogy „helyt-álltatok és megmutattátok, hogy a kis településeken is születnek nagy dolgok” – mondta az elöljáró, aki figyelmeztetett, hogy a múltról nem szabad elfeledkezni. Havadon 2010-ben állítottak Kossuth-szobrot, akkor fogalmazódott meg, hogy szükség volna huszárokra. Végül tizenegy személyt állítottak ki mint a 15. Mátyás huszárezred tagjait, de volt, aki kilépett, ahogyan „régen is volt, aki gyáván megfutamodott” – hangsúlyozta a polgármester, aki szerint ünnepnek számítanak a hétvégihez hasonló események.

Miholcsa József huszár alezredes a Mátyás-huszárok történetét elevenítette fel nagy királyunk fekete seregétől a ’48-as szabadságharc leveréséig, ízelítőt adva a korabeli fogadalmakból és katonadalokból is.

A bajtársak találkoznak

Minden huszárcsapatnak van évente legalább egy rendezvénye, amelyre meghívják társaikat is, így most ezt viszonozták – mondta el kérdésünkre Csípán Csaba, a Havad községbeli Mátyás-huszárok kapitánya. Ez alkalomból toborzót és portyát szerveztek, de igazából már letette az esküt az a személy, akit nemrég soraikba fogadtak, így valójában most baráti találkozóra került sor az erdélyi huszárok között. „A hagyományőrzők és a magyar nemzet tisztelete végett vagyunk itt, a bajtársiasság és az együttlét a fontos” – tudtuk meg Kiss Istvántól, a szentjobbi hagyományőrző huszárbandérium kapitányától, aki fontosnak tartja, hogy évente négy-öt „hadjáraton” vegyenek részt, ilyenkor eljönnek a Székelyföldre is, majd visszahívják társaikat a Partiumba. A bihardiószegi huszárok néhány napja ünnepeltek németországi barátaikkal, és máris eljöttek a Nyárádmentére – árulta el Benedek Tamás kapitány. Ők Simonyi József, „a legvitézebb huszár” egyenruháját hordják, emlékeztetve az „óbesterre”, aki a francia háborúkban három osztrák ezredet menekített ki a körülkerített Ulmból.

Ki volt Kiss József?

Az 1820-ban született Kiss József vidékünk egyik legismertebb huszára volt a szabadságharc idején, a Kossuth javaslatára létrehozott Mátyás huszárezred katonája. Jelen volt a Szeben bevételére indított csatában, golyózáporban vitte a hírt Bem tábornokhoz, hogy az egyik egység nem hajlandó a városra lőni. Bem hadnaggyá léptette elő, és visszaküldte a falak alá, parancsára eldördültek Gábor Áron ágyúi, és Szeben elesett. 

Bem bizalmasa volt, Gáll Sándor megbízásából titkos küldetésben járt Kézdivásárhelyen, de a szabadságharc után lefokozták, bebörtönözték, majd Olaszország felé hurcolták. Temesvárnál megbetegedett, ezért visszaküldték a marosvásárhelyi börtönbe, ahonnan „Kossuth kutyája” két év után szabadult, de sokáig megfigyelés alatt tartották. Gegesbe vonult vissza, ahol létrehozta ős-Marosszék első mintagyümölcsészetét. 1900-ban hunyt el.