Hugenották

 Új bemutatóra készülődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

 Új bemutatóra készülődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Székely János Hugenották című drámáját ez alkalommal az (ismét) rendezőként bemutatkozó Szélyes Ferenc színművész viszi színpadra, a bemutatóra kedd este kerül sor. Péntek délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a készülő premier kapcsán, az előadásnak helyet adó díszletek között: a Kisteremben a játszó művészek körében Szélyes Ferenc beszélt a produkcióról.

– Nagyon szeretjük Székely János műveit és a közönség is szereti őket. Nagy kihívás volt megrendezni, nagyon hosszú a darab, én pedig nem akartam két részből álló előadást. A dramaturgiai munkát körülbelül egy évig végeztem, utána átértékeltük, együtt dolgoztunk rajta. Most van egy letisztult példányunk. A mű története a 18. századi Franciaországban játszódik, a felvilágosodás, Rousseau-ék korában, a francia protestánsok, a hugenották üldözése idején. Hite miatt három testvér sínylődik fogva tartva majd' három éve egy kastély szobájában, és csak úgy szabadulhatnak, ha áttérnek, vagy nem hangoztatják hitüket. A forradalom előszele fújdogál és az üldöztetést a királyságnak hamarosan be kell szüntetnie, mert Európa-szerte nagy miatta a tiltakozás. A börtönbe érkezik többek között a főinkvizítor is, aki a fogvatartottakkal a vallásról, hitről, hatalomról vitázik. Be-benyit a börtönőr, akiben egy filozófus veszett el. A mű vitadráma, ezen tematikák mentén zajlik az előadás. A díszlet nagyszerű, egy várbörtön belsejében vagyunk, a toronyszobába nemes ifjakat zártak. Ma az ökuménia korszakát éljük, a vallási viták nálunk lezárultak, így a hatalom kérdése vált a fő problémává, hisz ma is az a fontos, hogy ki kerüljön a húsosfazék mellé. De a hit kérdése is fontos szerepet kap, köré íródott a mű. A hetvenes években, amikor Szatmáron, Kovács Ferenc rendezésében bemutatták, megfagyott a nézőtéren a levegő. De a kommunista diktatúra kora lejárt, így olyan megoldásokat kellett találnunk, amelyek élvezhetővé teszik ezt a szöveget, melynél gyönyörűbbet nemigen olvastam. A szöveg: csoda.

Ugyanakkor rendezőnek nehezebb lenni, mint színésznek, de hála istennek, mindenki segített, közösen hoztuk létre ezt az előadást, a próbafolyamat körülbelül egy hónapig tartott. Székely János azt állította, hogy a darabjai előadhatatlanok, ő olvasásra, elmélkedésre szánta őket és helyenként éreztük is ennek a súlyát. De olyan kollégákat választottam a szerepekre, akik már játszottak Székely János-művekben. Sokat beszélgettünk a történelemről, szaktanárokat hívtunk meg, ízekre szedtük a kort, hogy magabiztosabban foghassunk a színrevitelhez. Hét szerep van és mindegyik szinte főszerep: történelmi drámáról és történelmi jellegű előadásról van szó, amelyhez Carmencita Brojboiu varázsolt gyönyörű díszletet, csodálatos játékteret, melyben mindannyian nagyon jól érezzük magunkat. És ez csak a díszlet egyik fele: a másik a portánál kezdődik, a nézők időalagútban jönnek fel ebbe a panoptikumba, ahol a viaszfigurák megelevenednek és bemutatnak egy darabot a hugenotta történelemből. A folyosón korabeli tárgyakat állítunk ki és a múzeum is berendez itt egy sarkot: nem csak a teremben, hanem a folyosón is történik majd cselekvés és színház – válaszolta a feltett kérdésekre Szélyes Ferenc.

Az előadásban Henn János, Bokor Barna, Bányai Kelemen Barna, Kilyén László, Györffy András, Sebestyén Aba és Kárp György szerepel, közreműködik Meszesi Oszkár valamint a Művészeti Egyetem Zeneművészeti Főtanszékének hallgatói: Albert Zsuzsa, Balla Rita, Marton Csilla, Suba László és Szabó Hunor. Zeneszerző Csíky Csaba, a díszlettervező munkatársa Szabó Annamária, a rendező munkatársa Sugó Erzsébet. A bemutatóra kedden 19.30 órakor kerül sor a Kisteremben (Bernády György mecénás bérlet), a soron következő előadást szerdán, ugyancsak fél nyolctól tekintheti meg a közönség.