Honosítás és a választások tisztasága
Eddig több mint 484 ezer honosítási kérelem érkezett be, a beadványok több mint kétharmadát erdélyi vagy Erdélyből elszármazott magyarok nyújtották be – mondta Kontrát Károly, a magyar belügyi tárca államtitkára pénteken Tusnádfürdőn.
Eddig több mint 484 ezer honosítási kérelem érkezett be, a beadványok több mint kétharmadát erdélyi vagy Erdélyből elszármazott magyarok nyújtották be – mondta Kontrát Károly, a magyar belügyi tárca államtitkára pénteken Tusnádfürdőn.
Az államtitkár kifejtette: a kérelmek mintegy 52 százalékát külképviseleteken és több mint 47 százalékát belföldön adták be. A valamivel több mint 484 ezer kérelem körülbelül ötmillió iratot jelent.
Az államtitkár közölte, hogy 2012 októberétől számítva egy-egy hónapban 15-19 ezer kérelem érkezik. Az összes honosítási beadvány 66,5 százalékát erdélyi vagy Erdélyből elszármazott magyarok adták be. A csíkszeredai főkonzulátuson 120 ezer, a kolozsvárin 60 ezer kérelmet regisztráltak.
A kérelmek mintegy 1,3 százalékát utasítják el a magyar nyelvismeret vagy a megfelelő okiratok hiánya miatt.
Wetzel Tamás honosításért felelős miniszteri biztos elmondta: jövő héten kerül a kormány elé az az előterjesztés, amellyel eltörölhetik az anyakönyvekkel kapcsolatos 20 eurós költségeket. A biztos heroikusnak nevezte a közigazgatás által a honosítással összefüggésben elvégzett munkát. Hozzátette: a következő feladat a választások lebonyolítása lesz, és fel kell arra készülni, hogy nagyon komoly, magyarországi kormányhivatal méretű szerveket kell fenntartani. Elektronikus anyakönyvi hálózatot építenek ki, így minden adat egységes informatikai rendszerbe kerül be.
Hidvéghi Balázs Fideszes országgyűlési képviselő szerint az állampolgárság lehetősége a magyar nemzet közjogi egyesítését valósítja meg – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a külhoniak közül minél többen vesznek részt majd a voksoláson.
Az Együtt-PM vasárnap, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint választási csalást lehetővé tevő technikai megoldásokra utalt egy tévéinterjúban Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke a külhonban élő kettős állampolgá-rok szavazásával kapcsolatban. A választások lebonyolításáért felelős szerv vezetője e szerint így fogalmazott a külhonban élő, kettős állampolgárok szavazataival kapcsolatban: azokat eljuttathatja
„(...) a választást megelőző 15. naptól az adott országban lévő konzulátusokra, nagykövetségekre. Ott majd lesz egy ilyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára ezeket a levélszavazatokat, borítékokat. Áthozhatják Magyarországra, ott is fel lehet adni postán.”
Az Együtt-PM hangsúlyozza, hogy bárkiről is legyen szó, ha mindenféle igazolás nélkül, akár mások nevében is adhat le szavazatot, akkor azzal sérülhet a választás tisztasága, ha viszont beazonosítható, hogy mely szavazat kihez tartozik, azzal sérülhet a választás titkossága.
Pálffy Ilona az MTI-nek vasárnap hangsúlyozta, hogy mindenütt a világon szavaznak levélben. A választási eljárási törvény tartalmazza ennek szabályait.
