Híres erdélyi magyarok
2014-08-28 13:41:48
- Kuti Márta
Augusztusi évfordulók, 2014
Augusztusi évfordulók, 2014
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30. – Kolozsvár, 1639. jan. 17.): ref. pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. ~ János apja. Nagyapja Mátyás király katonája volt, a Székelyföldről került Pozsony vm-be, hol molnár lett, apja is az volt. 1584-től Szencen, 1586-ban Győrben, 1587-től Göncön, 1588-tól Debrecenben tanult. 1590-ben Kassán volt nevelő. 1590-től Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strass-burgban, 1597-től 1599-ig Heidelbergben tanult. Majd 1600-ig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben corrector volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban latin-magyar szótárát kezdte el írni. 1604-ben Nürnbergben tartózkodott, hogy szótára kinyomtatását gondozza. Prágában a Rudolf királynak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, ott megismerkedett Keplerrel is. 1605-től Altdorfban, 1607-től Marburgban, majd Oppenheimben élt Móric hesseni fejedelem pártfogoltjaként. 1612-től Rohoncon udvari pap volt gr. Batthyány Ferenc dunántúli főkapitánynál. 1614-ben rövid ideig Komáromban pap. 1614-ben beutazta Erdélyt. A Bethlen Gábor fejedelem által felajánlott tanári állást nem fogadta el, 1615-ben visszament Németországba, Ambergben segédtanító lett. 1615-től Oppenheimben kántor és iskolamester, 1619-től Heidelbergben, 1622-től Hanauban lakott. 1624-ben hazajött Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott. 1626-tól haláláig Kolozsvárt élt. Céltudatos tudós volt, aki egész élete művével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű magyar nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a magyar nyelv sajátosságait. A református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a magyar irodalmi nyelv, a magyar verselés fejlődésére korszakalkotó. – F. művei: Dictionarium latino-ungaricum és Ungaro-latinum (Nürnberg, 1604); Psalterium ungaricum… (Herborn, 1607); Kis Cathechismus (Heidelberg, 1607); Szent Biblia... (Hanau, 1608); Novae grammaticae ungaricae … lifbri duo (Hanau, 1610); Postilla Scultetica… (Oppenheim, 1617); Az keresztényi religióra és igaz hitre való tanítás… (Hanau, 1624).
Fogarasi Pap József (Szászváros, 1744. aug. 26. – Marosvásárhely, 1784. dec. 17.) tanár, bölcsész. A nagyenyedi kollégium elvégzése után 1769-ben Teleki Sámuel gr. ajánlólevelével Svájcba ment, ahol bölcseleti tanulmányokat folytatott. Svájcból átment Németországba és Utrechtbe, három évig tanult, 1774-ben megszerezte a bölcsészdoktori oklevelet. 1779-ben visszatért Erdélybe, és előbb Szászvároson vállalt papi hivatalt, majd Marosvásárhelyen lett a bölcselet és a mennyiségtan tanára. Közvetlenül halála előtt, 1784-ben a budai egyetem tanárává nevezték ki. Ő volt az első református tanár az egyetemen. – F. művei: Sitne sensus… (Lugduni Batavorum, 1774); Dissertatio philosophica… (Trajecti ad Rh., 1774); Minden asszonyi nemet megékesítő keresztyéni igaz virtusoknak egy tökéletes példája… (gyászvers, Kolozsvár, 1779); Quae est natura moralis libertatis? … (Harlem, 1782); Qua ratione optime demonstrari possit… (Harlem, 1783).
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.
