Híres erdélyi magyarok
2014-06-05 14:25:46
- Kuti Márta
Júniusi évfordulók, 2014
Júniusi évfordulók, 2014
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
VADNAY DEZSŐ (Szatmárnémeti, 1894. jún. 2 – Bp., 1977. okt. 26.): újságíró, ifjúsági író. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Bp.-en végezte. 1914-től jelentek meg vidéki lapokban tárcái, novellái, ifjúsági regényei. A rádióban 1927-től rendszeresen tartott felolvasást saját meséiből. Több zenés mesejátékát is bemutatták a színházak (Napkeleti virágok, 1933; A táncos csizma, 1961). – Művei: A furulya meséi (mesék, versek, Bp., 1926); A bűvös csizma (mesék, Bp., 1941); Mihaszna Gyurka kalandjai (ifjúsági r., Bp., 1942); Fakatonák (mesék, Bp., 1943); Gyurka jelesen érett (ifjúsági r., Bp., 1948).
BONCZA BERTA, CSINSZKA (Csucsa, 1894. jún. 7 – Bp., 1934. okt. 24.): Ady Endre felesége, Boncza Miklós erdélyi földbirtokos ügyvéd leánya. Csucsán élt, majd egy svájci nevelőintézetben nevelkedett. Levelek útján megismerkedett Ady Endrével, akinek 1915-ben felesége lett. Tőle kapta a Csinszka becéző nevet, amelyet később írói nevéül is használt. A sokat betegeskedő költő igazi élettársra talált benne, ezt mutatják a hozzá írt versei. Ady halála után, 1922-ben Márffy Ödön festőművészhez ment férjhez. – Műve a Csinszka versei (Bp., 1931).
GYALLAY-PAP ZSIGMOND (Torda, 1909. jún. 7 – Englewood, New Jersey, USA, 1975. máj. 1.): újságíró. Gyallay Domokos fia. Középiskoláit a kolozsvári unitárius kollégiumban és a besztercei német tannyelvű evangélikus gimnáziumban végezte 1927-ben, majd a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott. 1930 elejétől az Erdélyi Fiatalok c. újság munkatársa, a lap „Hogyan tanulmányozzam a falu életét? ” c. pályázatán díjat nyert. Dolgozata kibővítve 1931-ben A nép és az intelligencia címmel Az Erdélyi Fiatalok Falu-füzetei sorozat 1. számaként jelent meg; tárgyilagosan mutatja be a kisebbségi magyar értelmiségiek és a nép kapcsolatát, s javaslatot tesz falu és város kölcsönös megismerésére. A munkát egy új nézeteket valló demokratikus nemzedék első megnyilatkozásaként üdvözölték. 1931–32-ben az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának egyik előadója. Mint a Kévekötés c. lap munkatársa Áron levelei c. állandó sorozatában a városra került falusi fiatalok helyzetével foglalkozott. 1937–38-ban tett dániai tanulmányútjáról a Magyar Nép c. újságban számolt be. A 40-es években finn feleségével Helsinkibe költözött.
TELEGDI ISTVÁN (? – ?, 1514. jún. elején): kincstartó. Birtokos nemes családból származott, három leánya révén Báthori István erdélyi vajda, Ártándi Pál és Losonczi Bánfi Miklós apósa. 1481–1498-ig erdélyi alvajda. 1493-ban győzelmet aratott az Erdélybe betörő törökök felett. Később a diplomáciában dolgozott (1500-ban a francia királynál, francia–lengyel–magyar szövetség létrehozása és II. Ulászlónak Candalei Annával kötendő házassága céljából, 1503-, 1506- és 1507-ben Lengyelországban, 1507-ben Moldvában volt követ). 1509–1514-ig kincstartó. A királyi tanácsban óvatosságból ellenezte a keresztes hadjárat meghirdetését. A parasztháborúban birtokáról jövet parasztcsapatok elfogták és kivégezték. Újjáépíttette a mezőtelegdi templomot (Bihar vm.), ahol sírköve is fennmaradt.
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.